Bár sokan vitatják, hogy Lincoln valóban istenhívő volt-e, tény, hogy (még elnökké választása előtt) az unió egységét féltve idézte a jézusi mondást: 

És hogy ez az üzenet kétezer év óta ugyanolyan aktuális, az is példázza, hogy a nemzeti megbékélést és egységet óhajtó amerikai elnök a gettysburgi beszéde után másfél évvel egy konföderációs színész merényletének áldozata lett. 2020 nyarán pedig – miután egy bűnöző életmódot folytató fekete férfi rendőri intézkedés közben meghalt – példátlan erőszakhullám öntötte el az amerikai nagyvárosok utcáit, már-már a polgárháború iszonyatát felidézve. A szélsőséges (zömmel afroamerikai) randalírozók – woke-politikusok, sztárok és a véleménydiktáló média „eszmei” támogatásával – egymás után döntötték le a történelmi szobrokat és emlékműveket. S nem is csupán konföderációs, rabszolgatartó volt déli politikusokét és tábornokokét, hanem olyan elnökökét is, mint az államalapító George Washington vagy mint Abraham Lincoln, aki felszabadította a fekete rabszolgákat, és helyreállította az unió egységét. Donald Trump akkori elnök felháborodva mondta, hogy 

De nem csupán Amerikában indokolt figyelmeztetni a lincolni szentenciára. Joggal tett így éppen öt éve Orbán Viktor, az Európai Néppárt (EPP) helsinki kongresszusán. A magyar pártelnök-miniszterelnök akkori vezetőtársainak elmondta, a kulcs a győzelemhez ugyanaz, mint volt: újra az emberek oldalára kell állni. 

Azt is javasolta, hogy a néppárt térjen vissza a szellemi gyökereihez, és meg kell hirdetni a kereszténydemokrácia reneszánszát. Figyelmeztetett, hogy az EPP-nek nem szabad elfogadni a szocialisták és a liberálisok nézőpontját, értékeit, mércéit, mert ha nekik akar megfelelni, akkor vereségre ítéli magát.

Az Európai Néppárt vezetői, mint tudjuk, akkor és azután sem hallgattak a magyar kormányfőre, hanem a baloldali pártokhoz közeledtek, igazodtak, hasonultak, így az utak elváltak – 2021 tavaszán a Fidesz elbúcsúzott az EPP-től. 

Európa ma nem csak a tömeges migráció, a bűnözés, a terrorizmus, a gazdasági nehézségek, a korrupció, az erkölcsi és szociális válság, a háborús konfliktusok miatt van egyre nagyobb bajban. Ezeket az egyenként is kóros és veszélyes jelenségeket súlyosbítja a legitimációs deficit, ami a politikai fejetlenség, anarchia fő oka.

Legitimitás, vagyis a hatalom jogának igazolása nélkül mi mások az államok, mint nagy rablóbandák? – kérdezte száz éve a nagy olasz történész, filozófus, Guglielmo Ferrero. A modern képviseleti demokráciákban a legitim hatalmat, a tekintélyt a nép általi felhatalmazás adja – az a kormányzat legitim, amely a néptől, a nép által, a nép érdekében kapja s gyakorolja a hatalmat. Ahol a népet mellőzik, a démoszt kihagyják a hatalomból, ott nép-telen ál-demokrácia, vagyis autokrácia, zsarnokság jön létre. Illyés Gyula írta említett versében: 

 A mi egy mondatunk a szabadságról így szól: aki szabadságot és rendet akar az Európán elhatalmasodó zsarnokság és anarchia helyett, annak – a globalista hálózatok urai és szolgái helyett – újra az emberek oldalára kell állni.

Borítókép: Abraham Lincoln amerikai elnök 1861–1865 (Fotó: AFP)