Az Európai Unió történetének legkritikusabb időszakát éli. Soha nem kellett egyszerre annyi kihívással megbirkóznia, mint napjainkban. A problémák összetettek, ráadásul vannak, amelyek nemcsak Európát érintik, hanem az egész világot. Brüsszelnek egyértelmű, konszenzuson alapuló, az európai érdekeket és értékeket képviselő, pragmatikus válaszokat kellene adnia ezekre a krízisekre.
A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az uniós vezetés nem kezeli jól a válságokat. Rossz döntéseket hozott, méghozzá azokat is lassan – példaként gondolhatunk akár az illegális bevándorlás, akár a koronavírus-járvány ügyére. Ukrajna esetében sincs ez másképpen. Közel két évvel a háború kitörése után sincs átgondolt, stratégiai szemléletű uniós válasz arra, hogy miként kerülhetnének közelebb a felek a fegyverszünethez és a békéhez, és hogyan lehetne legalább enyhíteni a háború okozta, az egész kontinenst sújtó gazdasági károkat. Ismét egy előkészítetlen és meggondolatlan intézkedéssorozatot próbálnak rákényszeríteni a tagállamokra.
Ukrajna-lázban ég a teljes brüsszeli elit. Az Európai Unió biztonsági érdekeiről, a migrációs krízisről, a növekvő antiszemitizmusról és a terrorveszélyről azonban szinte egy szó sem esik.
Magyarország támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amely ahhoz járul hozzá, hogy Európa újra az alapító atyák által megálmodott béke és prosperitás irányába haladjon. Az Ukrajnával kapcsolatos, felelőtlen és átgondolatlan, uniós intézményi és pénzügyi kérdéseket is érintő ígérgetés azonban egyáltalán nem ilyen.
Az Európai Bizottság novemberben elfogadta a 2023. évi bővítési csomagot. A dokumentum részletes értékelést nyújt arról, hogy az érintett országok milyen eredményeket értek el az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető folyamatban. Megállapítja többek között azt is, hogy Ukrajna a tavaly nyáron megelőlegezett tagjelölti státus feltételeit sem teljesítette. A bizottság mégis a tárgyalások megkezdésére tett javaslatot, azaz Ukrajna esetében nem egy tényeken, jogi alapokon álló javaslat született, hanem politikai. Ez a hozzáállás szakít a korábban alkalmazott, érdemeken alapuló bővítési gyakorlattal.
A nyugat-balkáni országok jelentős lépéseket tettek ugyan az európai integráció érdekében, esetükben mégis lassú a folyamat. Pedig ezeknek az államoknak az integrációjával Magyarország és az egész Európai Unió nyerne, megerősödve kerülne ki a válságokból, amelyekbe az elmúlt években az elhibázott brüsszeli döntések és szankciós politika következtében egyre inkább belesodródott. A brüsszeli bürokraták is elismerik, hogy Ukrajna felvétele politikai, pénzügyi és intézményi kockázatokkal jár. Úgy gondolják azonban, hogy ezeket a kockázatokat, bár pontosan nem tudjuk, hogy milyen következményekkel járnak, az Európai Uniónak vállalnia kell.
Ukrajna egy háborúban álló ország, hadijog van érvényben, amelyet az ukrán elnök immáron kilencedszerre is meghosszabbított. Brüsszel más esetekben – ha jogos, ha nem – vehemensen küzd a jogállami elvekért. Ukrajnában ezek most egyáltalán nem érvényesülhetnek. Októberben kellett volna választásokat tartani, de a katonai közigazgatási rendszer miatt ez most tilos. Nem értelmezhető a többpárti demokrácia és a média függetlensége sem, ráadásul Ukrajna sokak szerint a világ egyik legkorruptabb országa.
Ami számunkra különösen fájó, hogy Kijev az unió kisebbségi jogi elvárásait sem teljesíti. A korábbi, jónak mondható rendszert 2015 óta folyamatosan szétverték, a 2017-es oktatási törvénnyel támadást indítottak a magyar nyelvű oktatás ellen, a 2019-es államnyelvtörvény pedig egyenesen nem vesz tudomást a kisebbségi nyelvek használatáról. Nem azt várjuk, hogy a szomszédos országban feltalálják a spanyolviaszt. Mindössze annyit kérünk – és ebből nem engedünk –, hogy térjenek vissza a 2015 előtti állapothoz. Ukrajna a háború kezdete óta 40 milliárd eurót kapott támogatás, hitel és garancia formájában csak az Európai Uniótól.
Ez több pénz, mint amennyit Magyarország, Szlovénia és Horvátország kapott hét év alatt. Emellett további 27 milliárd euró katonai támogatást bilaterális alapon és az Európai Békekeret terhére. A menekültek tagállami támogatását is beleszámolva az EU eddig összesen körülbelül 85 milliárd eurót adott Ukrajnának. Ezenfelül akar Brüsszel további 50 milliárd eurót adni Ukrajnának, amiből Magyarországnak 500 millió eurót kellene biztosítania.
Az ukrán statisztikai hivatal szerint a háború előtti utolsó évben az egy főre jutó hazai termék a legszegényebb európai ország, Bulgária GDP-jének csupán harmada, az egy főre jutó GDP pedig az uniós átlagnál tízszer kevesebb.
Ez azt jelenti, hogy Ukrajna csatlakozásával hatalmas anyagi terheket vállalna magára a közösség. E számok alapján Kijev a közös agrárpolitika forrásaiból 96,5 milliárd euróra lenne jogosult, amely a teljes hétéves keret egynegyede. Az Európai Bizottság további számításai szerint, amelyeket német elemzések és a Financial Times mutattak, Ukrajna csatlakozása akár 190 milliárd euróba is kerülhet.
Mindemellett – bár még meg sem kezdődött a csatlakozási tárgyalás – azt is láthatjuk, hogy milyen károkat okozott a génmódosított, gyenge minőségű ukrán gabona jogellenes piacra kerülése, és a fuvarozási szektor is megszenvedte az ukránok meggondolatlan beengedését a piacra.
A magyar fuvarozók piaci részesedése ukrán–magyar relációban húsz százalékról öt százalékra esett vissza.
Ezek az adatok is jól mutatják, hogy mekkora veszélyekkel, kockázatokkal, károkkal jár egy szabályokon és teljesítményen alapuló bővítési folyamat helyett a politikailag motivált döntés. Az objektív kritériumok alapján nem Ukrajna csatlakozását kellene mindenáron erőltetni, hanem a nyugat-balkáni, csatlakozásra váró országokkal kellene a tárgyalásokat eredményesen lezárni. Ez lenne egész Európa, így hazánk érdeke is. Ezzel szemben az a következetlenség, amelyet most tapasztalhatunk, aláássa az Európai Unió hitelességét, mélyíti a rossz megítélését és tovább rombolja a versenyképességét.
A szerző parlamenti államtitkár
(Európai Uniós Ügyek Minisztériuma)
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követő sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt (Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)
