A nyugat-balkáni országok jelentős lépéseket tettek ugyan az európai integráció érdekében, esetükben mégis lassú a folyamat. Pedig ezeknek az államoknak az integrációjával Magyarország és az egész Európai Unió nyerne, megerősödve kerülne ki a válságokból, amelyekbe az elmúlt években az elhibázott brüsszeli döntések és szankciós politika következtében egyre inkább belesodródott. A brüsszeli bürokraták is elismerik, hogy Ukrajna felvétele politikai, pénzügyi és intézményi kockázatokkal jár. Úgy gondolják azonban, hogy ezeket a kockázatokat, bár pontosan nem tudjuk, hogy milyen következményekkel járnak, az Európai Uniónak vállalnia kell.
Ukrajna egy háborúban álló ország, hadijog van érvényben, amelyet az ukrán elnök immáron kilencedszerre is meghosszabbított. Brüsszel más esetekben – ha jogos, ha nem – vehemensen küzd a jogállami elvekért. Ukrajnában ezek most egyáltalán nem érvényesülhetnek. Októberben kellett volna választásokat tartani, de a katonai közigazgatási rendszer miatt ez most tilos. Nem értelmezhető a többpárti demokrácia és a média függetlensége sem, ráadásul Ukrajna sokak szerint a világ egyik legkorruptabb országa.
Ami számunkra különösen fájó, hogy Kijev az unió kisebbségi jogi elvárásait sem teljesíti. A korábbi, jónak mondható rendszert 2015 óta folyamatosan szétverték, a 2017-es oktatási törvénnyel támadást indítottak a magyar nyelvű oktatás ellen, a 2019-es államnyelvtörvény pedig egyenesen nem vesz tudomást a kisebbségi nyelvek használatáról. Nem azt várjuk, hogy a szomszédos országban feltalálják a spanyolviaszt. Mindössze annyit kérünk – és ebből nem engedünk –, hogy térjenek vissza a 2015 előtti állapothoz. Ukrajna a háború kezdete óta 40 milliárd eurót kapott támogatás, hitel és garancia formájában csak az Európai Uniótól.
Ez több pénz, mint amennyit Magyarország, Szlovénia és Horvátország kapott hét év alatt. Emellett további 27 milliárd euró katonai támogatást bilaterális alapon és az Európai Békekeret terhére. A menekültek tagállami támogatását is beleszámolva az EU eddig összesen körülbelül 85 milliárd eurót adott Ukrajnának. Ezenfelül akar Brüsszel további 50 milliárd eurót adni Ukrajnának, amiből Magyarországnak 500 millió eurót kellene biztosítania.
Az ukrán statisztikai hivatal szerint a háború előtti utolsó évben az egy főre jutó hazai termék a legszegényebb európai ország, Bulgária GDP-jének csupán harmada, az egy főre jutó GDP pedig az uniós átlagnál tízszer kevesebb.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!