Brüsszelt zavarja, hogy Magyarországon nem egy olyan baloldali-néppárti bábkormány van, mint Lengyelországban. A magyar kormány mindig megvédi a magyar nemzeti szuverenitást. Mivel nem engedünk a nyomásnak, most izzadságszagú jogászkodásba kezdtek, hogy rájöjjenek, hogyan lehetne kreatív értelmezésekkel megkerülni Magyarországot. Már megszokhattuk, hogy uniós tanácsülések előtt beindul a Soros-lobbi, és megpróbálnak teljes gőzzel nyomást gyakorolni a brüsszeli fősodorra: elvennék hazánk uniós szerződésekben garantált vétójogát, sőt a szavazati jogunkat is eltörölnék, ha tehetnék. A legszívesebben ki is zárnának bennünket az Európai Unióból, hogy ne legyen más álláspont, csak a baloldali, liberális és néppárti erőké.
A globalista brüsszeliek úgy gondolják: aki nem ért egyet a brüsszeli birodalmi központ elfogult háborúpárti döntéseivel, az ne is legyen a blokk tagja. A magyarellenes Weber újabban azt mondta, hogy szerinte Magyarország nem állhat az Európai Unió útjába, és az EU-nak „felül kell vizsgálnia a döntéshozatali folyamatát”.
A Politicón írták meg levitézlett, ám Brüsszelben annál nagyobb befolyással bíró szereplők azt, hogyan kell „szembenézni Orbánnal és megmenteni az EU-t”. Minden bizonnyal az összes uniós pénzből fizetett Soros-szervet jogászát össze kellett hívni a brüsszeli pártközpontban, hogy kitaláljanak valamilyen új és innovatív megoldást arra, hogyan távolítsák el a magyarokat az unióból. Az úgynevezett „megerősített együttműködés” szerződésekben rögzített intézményéhez fordulnának, amely lényegében lehetővé teszi, hogy legalább kilenc tagállam az EU nem kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken együttműködjön, azaz megkerülje az egyet nem értő tagállamokat. Az ilyen trükközéssel hozott döntések persze csak a kezdeményezők csoportjára vonatkoznának, miközben ezzel végképp tönkretennék azokat az elveket, amelyekre az Európai Unió a kezdetekkor létrejött.
A Politico cikkében egy másik elképesztő felvetés is szerepel: mivel Magyarország mellett Szlovákia sem ért egyet a brüsszeli háborúpárti politikákkal, arra jutottak, hogy a két országgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárást egyidejűleg kellene lefolytatni. Mivel úgy gondolják, hogy a szlovákok és a magyarok egymást védik az unió tanácsülésein, ha egyszerre folyna ellenünk eljárás, akkor mindkettőnket el lehetne hallgattatni.
A két országról így egyhangú döntéssel tudna megszabadulni az unió többi országa, ami egyértelműen ellentétes az alapító szerződésekkel. A szimultán kizárási stratégiának nevezett jogi trükközéshez szerintük csak kreativitás és bátorság kell.
A cikkben felvetett javaslatok nem új keletűek, a konzervatív PiS-kormány idején több alkalommal lehetett ezeket a gondolatokat más baloldali megmondóemberektől, más megfogalmazásban olvasni; például, hogy Lengyelország és Magyarország ellen egyszerre kellene a 7. cikkely (2) bekezdése szerinti szavazást megtartani és egyes vitákban az EP-ben is felmerült már ez a nemzeti kormányok elnyomására felhozott ötlet. A szerző „bátor” jogértelmezésre való felhívása valójában (pont a jogállamiság elvét több ponton sértve) a formális jog figyelmen kívül hagyását javasolja.
Ukrajna nem válhat az EU tagjává a magyarok beleegyezése nélkül, ezt egyértelműen kimondják az alapító szerződések is, hiszen a csatlakozási eljárás számos pontján a tagállamok egyhangú döntését írják elő. A Politico arról álmodozik, hogy ha Magyarország nem ért egyet a mainstream politikai diktátumával Ukrajna kapcsán, akkor az uniós joggal szembemenve hogyan lehetne Magyarországot a 7. cikkelyes eljárás folytatásával büntetni azért, mert Magyarország a magyar emberek érdekeit védi. Furcsa kettősség, hogy a cikket író volt liberális politikus a jogállamiság Magyarország általi megsértésére hivatkozik, miközben ő maga javasolja a jogállamiság elvének tiprását.
Visszautasítjuk a jogállamisági kérdések politikai zsarolásra történő használatát, és az újabb olyan törekvéseket, amelyek egy föderalista birodalmat akarnak a nemzetállamok szövetsége helyett. A Patrióták szerte Európában egyre erősebbek, és együtt le fogjuk rombolni azokat az utolsó brüsszeli bástyákat, amelyek az amerikai demokrata kormányzat bukása után még innen Európából működnek.
Mélyen antidemokratikus, hogy a nemzetek felett működtetnek egy olyan alternatív brüsszeli birodalmat, amelynek úgy tűnik, egész létezése már csak arra épül, hogyan lehetne még tovább támogatni a háborút, és hogyan lehet leszámolni azokkal, akik nem értenek egyet az ő ideológiai irányukkal.
Ez igazi kommunista tempó, amiből nem kérünk!
A szerző parlamenti államtitkár, Európai Uniós Ügyek Minisztériuma
