Hazánknak egyértelmű volt, hogy a rendkívüli kihívások és a háború árnyékában, az intézményi átmenet közepette nem lesz könnyű feladat a magyar elnökség megkezdése. Még szinte fel se álltak az új uniós intézmények, a július 1-jével kezdődő magyar soros elnökséggel és Magyarországgal szemben Brüsszel máris bevetette a nehéztüzérséget. A háborúpárti brüsszeli elit ugyanis a békemisszió miatt bosszút akar állni, ennek egyik lépéseként a bizottság nemrégiben bejelentette, hogy bojkottálják a magyar elnökséget, az Európai Parlament pedig szembement a parlamenti szokásjoggal és a tagállamok közös alkotmányos hagyományaival, egyetlen alelnököt sem választott a Patrióták Európáért frakciójából.
A tanács soros elnökeként azon dolgozunk, hogy az Európai Unió ismételten stabilitásra találjon, és hogy az európai parlamenti választások után biztosítsuk a gördülékeny intézményi átmenetet.
Az elnökségi program kialakítása előtt az összes tagállammal, tagjelölt államokkal, EU-s intézményekkel, európai ernyőszervezetekkel egyeztetéseket folytatunk, ennek részeként mintegy 250 megbeszélésre került sor, ami példa nélküli az elnökségek történetében. Ez is jól mutatja, hogy Magyarország és a magyar EU-elnökség mennyire elkötelezett abban, hogy jó partnerként és tisztességes közvetítőként (honest broker) lépjen fel az elnökséget érintő valamennyi kérdésben.
Magyarország az alábbiak szerint határozta meg a főbb elnökségi prioritásokat: új európai versenyképességi megállapodás, az európai védelempolitika megerősítése, a következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika, az illegális migráció megfékezése, a kohéziós politika jövőjének kialakítása, gazdaközpontú uniós agrárpolitika és a demográfiai kihívások kezelése. Mindemellett számos további fontos kérdést azonosítottunk, amelyekről a különböző tanácsi formációk képviselői folytatnak eszmecserét a hat hónapos ciklus alatt.
Azonban elnökségünknek ennél fajsúlyosabb üzenete is van: a béke kérdése. Ma Európában ismét háború zajlik, éppen ezért a következő időszak nagy kérdése, hogy közelebb tudunk-e kerülni a békéhez vagy sem.
Az Európai Uniónak az emberek békéjét és biztonságát kell szavatolnia, ezt a közösség alapító atyái sem gondolták másképp. Éppen ezért álmunkban sem gondoltuk volna, hogy a béke ügyének következetes képviselete olyan indulatokat vált ki a brüsszeli elitből, hogy a bizottság – alapszerződésben foglalt kötelezettségeivel ellentétes módon – képes uniós intézményi mivoltát negligálva politikai kampányt indítani Magyarország ellen.
A saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy az Európai Unió válságkezelése megbukott. A háborús szankciók nem működnek, Európa versenyképessége csökkent, lemaradt amerikai és kínai versenytársaihoz képest. A háború eszkalációja további válságokba gyűrűzi a kontinensünket, amelynek árát a polgárok fizetik meg. Éppen ezért azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség!
Magyarország mindig kiállt a béke mellett, Orbán Viktor békemissziója is a békét szolgálja. Fontos az elején leszögezni, hogy miniszterelnök úr a küldetését nem az EU felhatalmazása alapján és nem az unió képviseletében indította. Elnökségünk alatt tisztességes közvetítőként igyekszünk eljárni, így az utazások és találkozók célja az információszerzés és politikai kapcsolatépítés. Az elnökség alatt hazánknak kiemelt a szerepe a többi tagállam álláspontjának összehangolásában, azaz az imént említett tisztességes közvetítőként. Ez összeegyeztethető a magyar külpolitikával, amelynek egyik sarokköve a konnektivitás.
A harctéren nincs megoldás, azt máshol kell keresni, méghozzá a tárgyalóasztalnál.
Jól látható, hogy a magyar miniszterelnökön kívül elfogytak azok az európai vezetők, akiket valamennyi helyen fogadnának, akiket tárgyalópartnerként elfogadnának.
A békemissziónak elsöprő támogatottsága van az ellenzéki szavazók körében is, a Magyar Társadalomkutató felmérése alapján a magyar lakosság 62 százaléka elégedett a fegyverszünet és a béke érdekében tett erőfeszítésekkel. A választások eredményeként megállapítható, hogy megerősödtek a jobboldali erők az Európai Parlamentben. A jobboldali pártok ugyanis több európai országban is jelentős győzelmet arattak, amelynek üzenete egyértelmű: európai szinten szükséges új irányt meghatározni a politikai döntéshozatalban. Ezt jelzi az Orbán Viktor által életre hívott Patrióták Európáért frakció megalakulása is, amely egyből a harmadik legnagyobb képviselői csoporttá vált az Európai Parlamentben.
Az európai parlamenti választások eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az európai polgárok változást akarnak, a brüsszeli háborúpárti elit viszont minden területen szembemegy ezzel az igénnyel. Világos az is, hogy a változásnak milyen területeken és milyen irányban kell megtörténnie: a szomszédunkban zajló háborúra, versenyképességünk romlására, az illegális migrációra, illetve a demográfiai hanyatlásra az EU gyakran elhibázott válaszokat adott, amelyek Európa hanyatlását eredményezték. A magyar elnökség felelőssége, hogy a változás lehetőségét felmutassa, a változás reményét pedig életben tartsa Európában.
Továbbra is sajnálattal tapasztaljuk, hogy Brüsszel a jobboldali erősödés ellenére háborúpárti szószólóktól és az elnökség bojkottálóitól hangos. A napokban Riho Terras Európai Néppárthoz tartozó EP-képviselő gyűjtött aláírásokat a képviselők körében, hogy levélben kérje a bizottság, az Európai Tanács és az EP elnökét, hogy tegyenek meg mindent Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséért a tanácsban.
Brüsszelben továbbra is a kettős mérce és a politikailag motivált döntések a jellemzők. Míg Magyarország továbbra sem kapta meg a jogosan járó forrásokat, valamint folytatódik a boszorkányüldözés a jogállamisági eljárás kapcsán, Lengyelországgal szemben politikai alapon megszüntették azt. Lesújtó, hogy hazánk példátlan összegű bírságot kapott azért, mert megvédi a saját és ezzel együtt az Európai Unió külső határait, nem akarja beengedni az illegális migránsokat, ezáltal szembemegy a migránspárti brüsszeli politikusok lázálmaival. Sajnálattal látjuk, hogy az ismételten megválasztott Von der Leyen-féle brüsszeli vezetés a saját pártpolitikai érdekei alá rendeli Európa jólétét, biztonságát és békéjét, továbbra sem törődik az európai emberek véleményével, és zsarolja Magyarországot, amely a béke mellett áll.
Felháborító, hogy az Európai Bizottság újraválasztott elnöke programját bemutató beszédében egy olyan politikai állásfoglalást közölt, amelyben kiállt a háború, a migráció, továbbá a kudarcos Green Deal mellett. Az elnök Európa versenyképességének növelését méltatta az elhibázott környezeti döntések és karbonsemlegességi törekvések mellett. Aggályos, hogy kilátásba helyezte a szerződések további módosítását a föderális berendezkedés további erősítésével, a nemzeti szuverenitás további csökkentésével.
Ursula Von der Leyen még azt is szükségesnek érezte, hogy belerúgjon Orbán Viktor békemissziójába.
Az orosz–ukrán háború harmadik évében a háborúpárti baloldal tehát még mindig nem a békéhez vezető utat keresi, hanem egymásra licitálva erősítik a háborúpárti álláspontot és a magyar elnökség bojkottálását, amellyel kizárólag a konfliktus eszkalációjának a lehetőségét növelik, és további konfliktusokat generálnak a tagállamok között.
A háborús pszichózis a közelmúltban pedig tettlegességig fajult. Példátlan, hogy két békepárti politikus, Robert Fico és Donald Trump ellen is merényletet kíséreltek meg.
Minden politikai nyomásgyakorlás és ellenszél dacára az elnökségünk kezdetét vette, annak első heteit sikeresen teljesítettük. Már az első héten megrendeztük a versenyképességi informális tanácsülést, amely a versenyképességért felelős miniszterek találkozója volt Budapesten. Ezt követően a környezetvédelmi miniszterek, majd az energiaügyi miniszterek folytattak eszmecserét informális tanácsülésen. A féléves magyar uniós elnökség fontos eseménye az Európai Tanács novemberi budapesti informális ülése lesz, amelyen egy új európai versenyképességi paktum elfogadását ambicionáljuk, amely azt az utat lesz hivatott kijelölni, amellyel az EU megállíthatja gazdasági versenyképességének hanyatlását.
Európa jövője közös felelősségünk, mely a közös érdekekkel bíró szuverén nemzetek hatékony és eredményes együttműködésén alapul. Magyarország soros elnökként ezt az alapvetést tekinti követendőnek, és az együttműködés úttörőjeként kívánjuk segíteni az európai döntéshozatalt. Európa fejlődése és biztonsága érdekében továbbra is békére van szükségünk, Magyarország mindent megtesz a béke érdekében.
Tegyük naggyá Európát!
A szerző parlamenti államtitkár,
Európai Uniós Ügyek Minisztériuma
