Magyarország mindig kiállt a béke mellett, Orbán Viktor békemissziója is a békét szolgálja. Fontos az elején leszögezni, hogy miniszterelnök úr a küldetését nem az EU felhatalmazása alapján és nem az unió képviseleté­ben indította. Elnökségünk alatt tisztességes közvetítőként igyekszünk eljárni, így az utazások és találkozók célja az információszerzés és politikai kapcsolatépítés. Az elnökség alatt hazánknak kiemelt a szerepe a többi tagállam álláspontjának összehangolásában, azaz az imént említett tisztességes közvetítőként. Ez összeegyeztethető a magyar külpolitikával, amelynek egyik sarokköve a konnektivitás. 

Jól látható, hogy a magyar miniszterelnökön kívül elfogytak azok az európai vezetők, akiket valamennyi helyen fogadnának, akiket tárgyalópartnerként elfogadnának. 

A békemissziónak elsöprő támogatottsága van az ellenzéki szavazók körében is, a Magyar Társadalomkutató felmérése alapján a magyar lakosság 62 százaléka elégedett a fegyverszünet és a béke érdekében tett erőfeszítésekkel. A választások eredményeként megállapítható, hogy megerősödtek a jobboldali erők az Európai Parlamentben. A jobboldali pártok ugyanis több európai országban is jelentős győzelmet arattak, amelynek üzenete egyértelmű: európai szinten szükséges új irányt meghatározni a politikai döntéshozatalban. Ezt jelzi az Orbán Viktor által életre hívott Patrióták Európáért frakció megalakulása is, amely egyből a harmadik legnagyobb képviselői csoporttá vált az Európai Parlamentben.

Az európai parlamenti választások eredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az európai polgárok változást akarnak, a brüsszeli háborúpárti elit viszont minden területen szembemegy ezzel az igénnyel. Világos az is, hogy a változásnak milyen területeken és milyen irányban kell megtörténnie: a szomszédunkban zajló háborúra, versenyképességünk romlására, az illegális migrációra, illetve a demográfiai hanyatlásra az EU gyakran elhibázott válaszokat adott, amelyek Európa hanyatlását eredményezték. A magyar elnökség felelőssége, hogy a változás lehetőségét felmutassa, a változás reményét pedig életben tartsa Európában.

Továbbra is sajnálattal tapasztaljuk, hogy Brüsszel a jobboldali erősödés ellenére háborúpárti szószólóktól és az elnökség bojkottálóitól hangos. A napokban Riho Terras Európai Néppárthoz tartozó EP-képviselő gyűjtött aláírásokat a képviselők körében, hogy levélben kérje a bizottság, az Európai Tanács és az EP elnökét, hogy tegyenek meg mindent Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséért a tanácsban.

Brüsszelben továbbra is a kettős mérce és a politikailag motivált döntések a jellemzők. Míg Magyarország továbbra sem kapta meg a jogosan járó forrásokat, valamint folytatódik a boszorkányüldözés a jogállamisági eljárás kapcsán, Lengyelországgal szemben politikai alapon megszüntették azt. Lesújtó, hogy hazánk példátlan összegű bírságot kapott azért, mert megvédi a saját és ezzel együtt az Euró­pai Unió külső határait, nem akarja beengedni az illegális migránsokat, ezáltal szembemegy a migránspárti brüsszeli politikusok lázálmaival. Sajnálattal látjuk, hogy az ismételten megválasztott Von der Leyen-féle brüsszeli vezetés a saját pártpolitikai érdekei alá rendeli Európa jólétét, biztonságát és békéjét, továbbra sem törődik az európai emberek véleményével, és zsarolja Magyarországot, amely a béke mellett áll.

Felháborító, hogy az Európai Bizottság újraválasztott elnöke programját bemutató beszédében egy olyan politikai állásfoglalást közölt, amelyben kiállt a háború, a migráció, továbbá a kudarcos Green Deal mellett. Az elnök Európa versenyképességének növelését méltatta az elhibázott környezeti döntések és karbonsemlegességi törekvések mellett. Aggályos, hogy kilátásba helyezte a szerződések további módosítását a föderális berendezkedés további erősítésével, a nemzeti szuverenitás további csökkentésével. 

Az orosz–ukrán háború harmadik évében a háborúpárti baloldal tehát még mindig nem a békéhez vezető utat keresi, hanem egymásra licitálva erősítik a háborúpárti álláspontot és a magyar elnökség bojkottálását, amellyel kizárólag a konfliktus eszkalációjának a lehetőségét növelik, és további konfliktusokat generálnak a tagállamok között. 

Minden politikai nyomásgyakorlás és ellenszél dacára az elnökségünk kezdetét vette, annak első heteit sikeresen teljesítettük. Már az első héten megrendeztük a versenyképességi informális tanácsülést, amely a versenyképességért felelős miniszterek találkozója volt Budapesten. Ezt követően a környezetvédelmi miniszterek, majd az energiaügyi miniszterek folytattak eszmecserét informális tanácsülésen. A féléves magyar uniós elnökség fontos eseménye az Európai Tanács novemberi budapesti informális ülése lesz, amelyen egy új európai versenyképességi paktum elfogadását ambicionáljuk, amely azt az utat lesz hivatott kijelölni, amellyel az EU megállíthatja gazdasági versenyképességének hanyatlását.

Európa jövője közös felelősségünk, mely a közös érdekekkel bíró szuverén nemzetek hatékony és eredményes együttműködésén alapul. Magyarország soros elnökként ezt az alapvetést tekinti követendőnek, és az együttműködés úttörőjeként kívánjuk segíteni az európai döntéshozatalt. Európa fejlődése és biztonsága érdekében továbbra is békére van szükségünk, Magyarország mindent megtesz a béke érdekében.

Tegyük naggyá Európát!

A szerző parlamenti államtitkár,
Európai Uniós Ügyek Minisztériuma