Nagyon rosszul indul az év az egyébként is gyengélkedő német gazdaság számára a sztrájkok miatt. Németország már tavaly is a legrosszabbul teljesített az eurózónában, a magas energiaárak, a visszaeső globális kereslet és a rekordmagas kamatlábak megtették hatásukat. Magyarország szempontjából kifejezetten első számú prioritás Németország: tudniillik hazánk legfontosabb kereskedelmi partneréről van szó, mind kivitel, mind pedig behozatal szempontjából.
Az összes export-import forgalmunk nagyjából harminc százalékát teszi ki a Németországgal történő „kereskedés”. Nem is beszélve arról, hogy a legnagyobb tőkebefektetőről van szó, és a német cégek hazánk legnagyobb munkaadói közé tartoznak. Az elmúlt évtizedekben a magyar–német gazdasági kapcsolatok a kölcsönös bizalomra és a közös munkára alapozva gyors ütemben fejlődtek, és ez mindkét ország számára komoly előnyökkel járt.
A német hátterű cégek hozzájárultak az ország fejlődéséhez, a magyar gazdaság megerősödéséhez: a rendelkezésre álló adatok szerint 2020-ban mintegy 2400 német vállalat több mint kétszázezer munkavállalót foglalkoztatott Magyarországon.
A német–magyar gazdasági kapcsolatokban az együttműködés területei egyre bővülnek, a hagyományosan sikeres ágazatok mellett kiterjednek a hadiiparra, az energetikára, ezen belül a kutatás-fejlesztés új területeire is. Vigyázó szemeinket az erős német befolyás miatt szüntelenül Berlinre vetjük. Mosoly helyett azonban könnyezünk: a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a legfejlettebb ipari országok, a G7 közül egyedül Németország GDP-je zsugorodott tavaly. S a 2024-re prognosztizált egy százalék alatti növekedése is alatta marad az egyébként sem túl combos többiek 1,4 százalékosra várt bővülésével.
Mi áll a háttérben? A német gazdaságot régóta strukturális problémák hátráltatják. Súlyos gondot okoz a munkaerőhiány, ötmillió munkavállalóra lenne azonnal szükség, bürokratikus akadályok és a befektetések hiánya lassítja az energetikai átalakulást és a nagy sebességű internetkapcsolat kiépítését. A hárompárti koalíciós kormány ráadásul újabb súlyos csapást szenvedett el novemberben, amikor a német alkotmánybíróság hatvanmilliárd eurós lyukat ütött a központi büdzsében. Azóta egyre csak mélyül a pénzügyi krízis.
A gazdák tiltakozását pedig az váltotta ki, hogy a kormány a költségvetés rendbetételéhez meg akarta szüntetni az agrártermelőknek a gázolajra adott adókedvezményeket. Érdekesség, hogy miközben a német GDP két százalékát teszi ki az agrárium, magas a gazdák társadalmi támogatottsága, az egyhetes blokád sem verte ki a németeknél a biztosítékot. Közben pedig megkezdődött az ország történetének eddigi leghosszabb mozdonyvezetősztrájkja is.
Nagy kérdés, hogy miként is rendezi a német kormánykoalíció a költségvetés, valamint a gazdaság helyzetét. Az erős német befolyás miatt a magyar gazdaság kitettsége is jelentős. Városi mondás alapján is tudjuk azt, ha Németország köhög, annak nálunk is érződik a hatása. Amennyiben pedig Németország influenzás lesz, Magyarország is ágynak dől. De a német gazdaság teljesítményének gyengülése a régió más országait is padlóra küldheti, sőt az egész kontinensre nézve is jelentős visszaeséssel számolhatunk. Egyszóval mindannyiunk érdeke, hogy a beteg meggyógyuljon.
A szerző a Világgazdaság főszerkesztője
