Jól vagyok. Sőt, jaj de jól vagyok. Mint mondjuk a pestises csávó a hordágyon a Gyalog galoppban. Az történt velem, mint több százezernyi honfitársammal, hogy most már hónapok óta vagyok beteg, így élek, így dolgozom, így duzzogok. Nagy nehezen kilábalok, néhány nap boldogság, aztán kezdődik újra.
Orromnak, fülemnek, torkomnak ezer baja, váltakozó intenzitással. Nem részletezném. Felső légúti izé tehát, valamelyik influenza, rohadék importált globális termékcsalád, rosszabb, mint a tökízű paradicsom. Pedig az is szörnyű, de hát ezt hozta a multinacionális progresszió, de azt legalább kiváltom savanyú káposztával. Orvoshoz már régen nem megyek, már bocsánat, de évtizedek óta nem találkoztam egy rendes diagnosztával. Személyes balszerencse, nyilván.
De azt vágom, miként kerülök a gyógyszeripar karmai közé, amennyiben egy pillanatra is lanyhulna a figyelmem.
Nagy köszönet a Covid-oltásokért, de tényleg, lehet, hogy amennyiben nem lettek volna, ott pusztulok el egy lélegeztetőgépen. Ám elég ebből is, jöjjön, aminek jönnie kell, én már nem tesztelek újabb pénzekért, nem érdekel, melyik kínai kísérletbe estem éppen bele.
Ez egyébként pontosan abban a percben vált világossá, amikor jött Putyin, és egy korlátozott, ám mégis jól érzékelhető csapással agyonvágta a vírust. Ami aztán sunnyogva visszatért, amint lanyhult a proxy iránti érdeklődés.
Jelen sorok írásakor két napja szakad az eső. Ez jót tesz az olvasási kedvnek. Ahhoz sincs sok kedvem, de azt azért látom (egy olyan oldalon, ahol ugyan borzalmas a kattintási vágy, de mégsem egy primer összeesküvés-elméletek-ontó lehetőség), hogy új tünet lépett fel a Covid mellékhatásaként. Nevezetesen a szorongás. Na most. Azt azért állapítsuk meg higgadtan, hogy régebben, amikor minden jobb volt, ha beütött a krach, magyarul taknyunk-nyálunk egyben volt, legalább nem idegeltük széjjel magunkat. Elmúlt, oszt’ helló. Most meg, jé, tényleg. Az ember amúgy is szorong ebben a világban. Nem tudja, bírja követni és akkor még ott van a család, a munkahely, a személyes agyrémek, sorolhatom. És mindezeken túl arra ébredsz kora hajnalban, hogy szorongsz.