Rezignáltsággal olvas az ember a nyugati egyetemeken zajló szélsőbaloldali randalírozásról. Ám ezek az agymosott, privilegizált családokból származó fiatalok, a radikális progresszív eszmékkel indoktrinált fiatal extremisták semmivel sem gyűlölik jobban a zsidókat, mint amennyire gyűlölik saját kultúrájukat, a kereszténységet, a demokratikus berendezkedést, a fehéreket vagy nemzetük történelmét. Vannak köztük fehérellenes szlogeneket ordibáló fehér fiatalok vagy a kereszténységet gyalázó, keresztény családokból származó, mentálisan és érzelmileg sérült egyedek is.
Az antiszemitizmus egy specifikus eleme annak a kórképnek, ami az utolsó napjait élő nyugati civilizációt jellemzi. Az arab kendőbe csomagolt üres fejekben most épp ez visszhangzik legjobban az izraeli hadsereg gázai offenzívája miatt, de ha ezt mint pusztán antiszemitizmust akarjuk kezelni, a problémát nem tudjuk hatékonyan kezelni.
Ennek a gyűlöletnek ugyanaz a forrása és ugyanazok a szponzorai, mint a kereszténységet támadó erőknek, az országok határait lebontó népességcsere ügynökeinek. A fasizmus és a mai radikális baloldali eszmék között többek közt az a különbség, hogy míg az első a múltban egy fehér, felsőbbrendű árja faj és a szubhumánnak megbélyegzett zsidóság közt tett végzetes különbséget, a mai progresszívek már a fehéreket is mint elnyomó szubhumán fajt kezelik a zsidósággal egyetemben.
Hogy kik ők? Ideológiailag iszlám dzsihadista és ultraagresszív neomarxista erőként jelentkeznek, de végső soron ez is csak egy klasszikus, emberellenes, nihilista mozgalom. A jelenség decentralizált, nincs egyetlen vezetője, még ha vannak is vezéralakjai, mint Soros György vagy Barack Obama.
De igazán ők sem tartják, nem is tudják ellenőrzésük alatt tartani azokat a folyamatokat, amelyeket pusztító szándékkal épp ők indítottak el és pénzeltek. Ennek a civilizációellenes mozgalomnak viszont a politikai, ideológiai és gazdasági bázisa jórészt az amerikai Demokrata Párt körül azonosítható be.
Ők az „új árják”, a felsőbb emberiség, amely eltipor minden olyan struktúrát, amely vetekedhetne a hatalmi és ideológiai hegemóniájukkal: a nemzetet, a családot, a vallást, a demokratikus folyamatokat és az alkotmányos rendszert.
