Miért fokozódik a háború? Miért nem képesek a felek leülni a tárgyalóasztalhoz, és véget vetni ennek az egésznek? Miközben
Európa lakosságának hetven százaléka azonnali tűzszünetet akar. Ez a normális, természetes gondolkodás. Nem akarjuk a pusztítást, nem akarunk meghalni, sem azt, hogy a gyerekeinket vigyék el katonának, és ők haljanak meg. Miért erőltetik mégis a politikusok a háborút? Csak azért, mert ők viszont gazdagodnak rajta? Persze ez is része, de nézzük a sokkal súlyosabb, mélyebb okokat és hogy miért nem tud véget érni az ukrajnai háború.
Ez két testvérnép küzdelme, nem volna szabad beleszólni, ezzel is eszkalálva a háborút. Inkább el kellene szigetelni a konfliktust, oldják meg egymás között, ne rángassák bele az egész világot. Ez a józan, pragmatikus álláspont. Van egy morális szempont is: az ukránok a szabadságukért küzdenek az orosz agresszióval szemben, és ezért a szabad világ kötelessége, hogy segítsen nekik ebben.
Utóbbinak is van némi létjogosultsága.
De hogy az egészet megértsük, eggyel hátrébb kell lépnünk és geostratégiai szempontból szemlélni. Van egy komoly segítségünk: Halford John Mackinder brit földrajztudós, egyetemi rektor és politikus 1904-ben jelentette meg The geographical pivot of history, azaz A földrajz mint a történelem kulcsa című művét. Tulajdonképpen itt alkotta meg Eurázsia mint egységes földrész fogalmát, sőt Afrikát is hozzávette. Hiszen a Szuezi-csatorna megépítése előtt Afrika és Ázsia effektíve összeértek Egyiptomnál. Csakúgy, mint Európa és Ázsia az Urál hegységnél, ami persze még sokkal egyértelműbb és masszívabb kapcsolódás.
A lényeg, hogy ez a három kontinens képezi a világ teljes szárazföldtömegének 57, Afrika nélkül is több mint 36 százalékát. És ez az emberiség életterének fő otthona – ezért nevezik „home island theory”-nek, azaz „otthonsziget elméletnek” is Mackinder téziseit. A világszigeten belül meghatározza a legfontosabb részt, ami a Volga folyó, a Jeges-tenger, a Jangce folyó és a Himalája által határolt terület.
Természeti erőforrásokban, nyersanyagokban, ásványkincsekben a világ leggazdagabb része. Ezt elnevezte „Heartland”-nek, azaz hátországnak, más szóval a világ szívének. Mackinder szerint aki Kelet-Európát uralja, az uralja a hátországot, aki a hátországot uralja, az uralja a „Világ-szigetet”, azaz Eurázsiát és Afrikát, aki pedig a világszigetet uralja, az az egész világot uralja.
Ez a történelem során soha egyetlen hatalomnak sem sikerült teljesen. Még Afrika nélkül sem. A legközelebb az orosz birodalom, majd pedig a Szovjetunió került hozzá. De Ázsia délkeleti részén vele szemben is ott állt Kína. Európa nyugati részén pedig az Egyesült Államok.