Aztán egy évtized múltán megváltozni látszott a világ és nem a múltat törölték el, hanem a sorkatonai szolgálatot. 

Egyben és ugyanakkor a hivatásos fiúk se menjenek semmilyen körülmények között idegen érdekek mentén, idegen országokba hadakozni. A lányok meg pláne ne. És szerintem azok sem, akik bizonytalanok a tekintetben, hogy fiúk vagy lányok, mert a túlélési esélyük időtartama pontosan megegyezik az aranyhal memóriájának idejével.

Mindez onnan jutott eszembe, hogy olvasom, Németországban fontolgatják a sorkatonai szolgálat visszavezetését. Illetve nem. Vagyis igen. Nézzük sorjában! Boris Pistorius védelmi miniszter először arról beszél, hogy a fiatal férfiak és nők egy kérdőívet kapnának, amelyen fizikai állapotukról, egészségükről és a katonai szolgálat iránti érdeklődésükről kellene nyilatkozniuk. A fiúknak kötelező, a lányoknak önkéntes lenne a kérdőív visszaküldése, a vissza nem küldő fiú­kat szankciókkal büntetnék.

Menet, állj. Egy ilyen firtatás azért aggályosnak tűnik elsőre, már úgy emberjogilag, vagy mi. Orvosi igazolás mellékelve? És mi van, ha valaki széttrollkodja az egészet? Ilyeneket ír be, hogy jól vagyok (Gyalog galopp), háború esetén túsz lennék (Woody Allen) meg hasonlók. És milyen szankciók? A renitens nem visszaküldő nem kap rétest estére, de még ársapkás kebabot sem? Esetleg azonnali jelleggel kényszersorozzák? Vagy hogy? Majd a miniszter hozzáfűzi mintegy mellékesen, hogy amennyiben a felkínált ingyen jogsi ellenére sem mutatkozik kellő számú hajlandóság az önkéntességre, akkor kötelezően kell majd bevonni a fiatalokat a szolgálatba. Ezen a ponton pedig felmerül az immáron megszokott kérdés: Scholz tud róla? Kiderül, hogy igen. Egy lakossági fórumon kijelenti, hogy eszük ágában sincs visszaállítani a hadkötelezettséget, és ez Pistoriusnak sem állt soha szándékában.

Első megfejtés. 

Második megfejtés. 

és bár az emberek momentán még gazolnak a médiától és a digitális halálbrigádoktól, de kezd elegük lenni ebből az egész őrületből, és a szavazófülke áldott, magányos csendjében kiszakad belőlük egy jó nagy „basta” (elég), ahogyan azt Vito Corleone mondta, miután a fiát, Santinót lelőtték az autópálya-felhajtónál.