Szlovénia: ha a nyugat-közép-európai szomszédunkra gondolunk, általában a természetközeli béke képe tárul elénk. Eszünkbe juthat például a Bledi-tó gyönyörű környéke és az onnan származó méltán híres krémes, amelyet a magyar származású Lukacsevics István hozott létre. Esetleg gondolhatunk a békés barangolási lehetőséget biztosító Triglav-hegység hófödte hármas csúcsára, amely szerepel a szlovén zászlón és országcímeren. Avagy magunk elé idézhetjük a minőségükben a tokaji aszúkkal versengő, mézédes fehér-krajnai jégborokat. Szlovéniáról egy magyar embernek általában csak jó jut eszébe. A Kárpát-medencében az őshonos magyar nemzeti közösségek közül a muravidéki magyarság helyzete a legelőnyösebb, köszönhetően a számukra biztosított széles körű önkormányzatisági szabadságjogoknak. Ezért a XXI. században jó szomszédságban élhetünk a szlovénekkel.
Ugyanakkor manapság sajnos a nyugati szomszédunknál olyan események zajlanak, amelyek nemzetközi szinten rombolják Szlovénia jó hírnevét és ezt az idilli, békés képet, amelyet kialakítottunk az országukról. Példa erre az, ami a sajtótérben történik: 2024 május 29-én a Nova24TV csatorna újságíróinak át kellett élnie azt, hogy a hatóságok mondvacsinált okokból megostromolták a székházukat, elkoboztak munkaeszközöket, és házkutatást hajtottak végre. A háttér? Az, hogy a Nova24TV az ellenzéki, magyarbarát Szlovén Demokrata Pártnak megjelenési lehetőséget biztosít sajtótermékként.
Fontos aláhúzni ezt a tényt: egy ellenzéki párttal szembeni hajtóvadászaton rátámadtak a hatóságok egy sajtótermékre. Ízlelgessük: pár nappal a 2024-es európai parlamenti választások előtt egy, a kormánypártokat kérdőre vonó, a fő ellenzéki pártnak megszólalási lehetőséget biztosító sajtóterméket megpróbál elhallgattatni és megfélemlíteni a karhatalom.
Ez a lépés sajnos egy sorozatba illik bele: a szlovén közszolgálati RTV újságíróinak jelentős részét eltávolította a kormányzat, amiért kellemetlen kérdéseket tettek fel a jelenlegi kormány tisztségviselőinek. Mi ez, ha nem a szlovén szólás- és sajtószabadság sárba tiprása?
Sajnos Európában egyre gyakoribb, hogy újságírókat próbálnak megfélemlíteni közéleti szereplők. Régen oly távolinak tűntek az olyan hírek, mint amikor egy európai uniós tagállamban, Málta szigetén Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságíró egy pokolgép áldozata lett 2017-ben. A bűne? Az, hogy felfedte az MSZP és a DK máltai testvérpártjának, a Munkáspártnak a korrupciós ügyeit. Sajnos azonban az utóbbi időben Közép-Európába is begyűrűzött az újságírók erőszakos elhallgattatásának jelensége. Lengyelországban a 2023-as országgyűlési választásokat követően a köztévét élő adás közepette hallgattatta el, erőszakkal foglaltatta el az új, „haladó” értékrendű kormány, amely ezáltal megcsúfolta a lengyel jogállamiság biztosította kereteket.
Sajnos Magyarországon is kezd megjelenni az újságírókkal szembeni erőszakos fenyegetőzés jelensége.
Ne feledjük azt a szégyenteljes, kínos esetet, amikor 2017-ben Fekete-Győr András – a Momentum Mozgalom azóta megbukott elnöke – egy neki nem tetsző cikk miatt betört egy magyar sajtótermék, az Origó székházába annak érdekében, hogy a cikk szerzőjét, Kovács András újságírót megpróbálja megfélemlíteni. Érdekes módon a Momentum magyar sajtószabadságért oly gyakran aggódó anyapártja, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt nem ítélte el Fekete-Győr ámokfutását, lévén, hogy az elvtársukról volt szó.
E példa kiválóan aláhúzza, hogy micsoda minőségi szakadék húzódik az értékrendileg a nemzetközi liberális kozmopoliták és a magunkfajta nemzeti, szabadelvű, polgári hazafiak között.
Ahogy a Momentum Mozgalomnak nem sikerült az Origó újságíróit megfélemlítenie, úgy a szlovén testvérpártjuk, az önellentmondásosan Szabadság Mozgalom nevet viselő kormánypárt által irányított hatóságok sem voltak képesek megfélemlíteni a Nova24TV bátor újságíróit. A szlovén csatorna igazgatója, Boris Tomašič – akinek a számítógépét és a telefonját elkobozták, a kocsiját és a házát pedig indokolatlanul átkutatták – a következőképpen nyilatkozott: „Azért jöttek, hogy megfélemlítsenek minket. Nem fog sikerülni. Nem félünk tőletek. Folytatni fogjuk a munkánkat!”
Minden jóérzésű, polgári értékrendű embernek el kell utasítania azt, amikor újságírókat erőszakkal fenyegetnek. Nekünk, akik a polgári szabadelvű értékeket követjük, a polgári sajtóvilág ott kezdődik, ahol a polgárok szabadon értesülhetnek a szabad sajtóból egy szabad országban. Szlovéniában és Magyarországon is ezért az eszményért, a polgári hazáért küzdött a kommunistákkal szemben a szabadságharcos nemzedék, élükön Orbán Viktorral és Janez Janšával – a Szlovén Demokrata Párt elnökével –, akiket idén az Alapjogokért Központ vendégül láthatott a CPAC Hungaryn.
Nekünk, magyaroknak ki kell állnunk a szlovén barátaink mellett. Nem véletlen, hogy a háborgó uszítókkal szemben mi a békés közéletért meneteltünk a békemeneten.
Június 9-én, a magyar európai parlamenti választások napján küldjünk egyértelmű választói üzenetet: polgári értékrendű képviselőket akarunk! Emlékezzünk Orbán Viktor szavaira, amelyek 2018-ban, az Európai Parlamentben hangzottak el: „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk!”
Merítsünk e közös küzdelemhez erőt a szlovén himnusz szövegéből: „Éljenek mind a népek, / kik várják a nagy napot, / mely a földkerekségnek / hoz békésebb virradatot. / Mennyi rab ! lesz szabad / és jó szomszéd a nap alatt!”
Éljen a szabad Szlovénia: szólásszabadságot, sajtószabadságot, szabad szlovén sajtót!
A szerző az Alapjogokért Központ Nemzetközi Igazgatóságának Szlovénia-elemzője, közép- és kelet-európai koordinátora
