Szellemi honvédelem – az örök magyar hivatás

Szabó Zoltán régi nagyjaink észjárásának, tudásának, tapasztalatainak átadásával akarta visszatéríteni magyarrá a magyart.

Faggyas Sándor

Szabó Zoltán múlt szellemi honvédelmet irodalom magyar nemzet 2024. 06. 17. 6:30

A Magyar Nemzet 1939. július 9-i számában jelent meg először a Szellemi honvédelem rovat, amelynek beköszöntőjében jelezte, a jövőben hétről hétre egyoldalnyi terjedelemben

külön is közöljük mindazt, ami magyarabb ítéletekhez és a magyarabb magyarság kiműveléséhez segítheti az olvasót.

Az első számban Zrínyi, Széchenyi, Gyulai Pál, Herczeg Ferenc, Juhász Gyula, Illyés Gyula idézett gondolatai mellett olvasható magyar népdal, kuruc dal is, és Szabó cikke Erdei Ferenc Magyar Város című új könyvéről.

Mi értelme és haszna van a jelen problémái, kihívásai és feladatai közepette régi magyar könyvekből, holt költőktől, íróktól, történelmi személyiségektől idézeteket közölni, a múltra emlékezni, emlékeztetni? – kérdezhették sokan nyolcvanöt éve, és ma nyilván még többen. Szabó Zoltán válasza ez volt:

tanítást és ne vigasztalást merítsünk a múltból. Tanulni a múltból a jelenre nézve szerinte nemcsak lehetséges, de szükséges is, mert magyar földön a múlt szó nemcsak azt jelenti, ami elmúlt, ami bevégeztetett, hanem olyasmit is, ami folytatódik. „A magyar múlt: visszatérő múlt. Itt minden, ami megtörtént, vissza-visszatér a jövőben, hibáink is így vannak, küzdelmeink is”

– írja, s hozzáteszi: furcsa, de minél inkább gyökerezik valaki nálunk a múltban szellemileg, annál helyesebben készíti a jövőt.

Korunkban, amikor a múltat – s vele együtt a nemzeti kultúrákat, magukat a nemzeteket – végképp eltörölni induló neokommunista, globalista, újbarbár szellemi és politikai erők a már szinte teljesen meghódított nyugati világ után bennünket is célba vettek, nincs más hátra, mint vállalni és folytatni a szellemi honvédelmet. Ahogy egykori kollégánk – és ma is példaképünk – 1939-ben meghirdette.