A német Szociáldemokrata Párt (SPD) 2013-ban döntött arról, hogy a balszél és az Antifa befogadásával veszi fel a harcot a jobboldallal szemben. Azelőtt ezt népfrontnak hívták, és demokratikus feltételrendszerben fikarcnyi esélye sem volt egy inkább konzervatív értékeket valló népességben. A siker eléréséhez még magának az SPD-nek is olyan mérsékelt csúcsvezetőkre kellett támaszkodnia, mint Willy Brandt vagy Helmut Schmidt. Tizenegy évvel ezelőtt mindenesetre a szocialisták végérvényesen felülkerekedtek a szociáldemokratákon a párton belül.
Azóta az SPD ideológiailag vezérelt módon a nirvánába küzdi át magát, a szélsőjobboldali tábor örömére és hasznára. De erre is lehetett amúgy számítani.
Nemcsak az eszelős módon ütlegelt Alternatíva Németországnak (AfD) áll harminc százalékkal a kapuk előtt, hanem talán a média által elkényeztetett szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) sem menekülhet az akár húszszázalékos eredménye elől. A kettő együtt márpedig abszolút parlamenti többséget jelent.
Ilyen alkalmat Goebbels és Ulbricht (keletnémet kommunista vezető) nem szalasztott volna el. Ahogy a szintén kommunista Kurt Sindermann annak idején fogalmazott: a bolsevizmusnak és a fasizmusnak egy közös célja van: a kapitalizmus és a Szociáldemokrata Párt szétrombolása. Miért éppen az AfD és a BSW hagyna most veszni egy ilyen alkalmat?
Az egykori keletnémet állampárt, a NSZEP szelleme is ott áll valahogyan az ajtóban. Ezúttal azonban az akkori egységpárttól különböző módon, két, csak látszólag ellentétes szárny formájában. Lenin megtiltotta a frakciózást a kommunista káderpártokban. Aki balra vagy jobbra eltért a pártvonaltól, mehetett a gulágra. Az NSZEP is tartotta magát ehhez a gyakorlathoz. De ennek vége. A szárnyak külön menetelnek, majd összefekszenek a demokratikusan választott parlamentben.
Wolfgang Kraushaar politikatudós azt állítja: Sahra Wagenknecht új szövetsége a tartományi kormányig egyengetheti az AfD útját. Harmincöt évvel az NSZEP bukása után két hasonló párt közül lehet választani: az AfD-t és a BSW-t legfontosabb hasonlatosságukként antikapitalista attitűd, a Nyugatra való neheztelés, átélt Amerika-ellenesség és Moszkvának való engedelmesség jellemzi ugyanúgy, ahogy ez az NSZEP-ben is megvolt. Csak Izrael és a zsidók kérdésében különböznek. Az AfD-ben szervezetileg is vannak zsidók, míg a BSW a Hamásszal szolidáris; ebben autentikusabban NSZEP-s az AfD-nél.
Az AfD és a BSW a soron következő keletnémet tartományi választásokon – most vasárnap Szászországban és Türingiában, később pedig Brandenburgban – parlamenti többségre tehet szert. Ez pedig a sor végére utasíthatná a berlini koalíciós pártokból (SPD, Zöldek, liberális FDP), valamint a szélsőbaloldali Die Linkéből és a CDU-ból álló jobboldalellenes koalíciót.
Szászországban az AfD és a BSW együtt 47 százalékot érhet el a felmérések szerint (külön-külön 32 és 15 százalékot), Türingiában 49-et (külön-külön harmincat és 19-et), míg Brandenburgban 41-et (24 és 17 százalék.) Az első két említett tartományban a két NSZEP-szellempárt esetleg koalíciót építhet és kormányfőt állíthat. Brandenburgban erre még nem utalnak az előrejelzések, de egyrészt az ottani felmérés viszonylag régi, másrészt ott három héttel később választanak a polgárok. A szász és a türingiai eredménynek hatása lehet továbbá a brandenburgira is. Sahra Wagenknecht mindenesetre más megközelítést javasol az AfD-vel kapcsolatban, mint amit a német politika eddig követett.
