Csata a BRICS-tagságért

Október második felében lesz Oroszországban, Kazanyban a BRICS-tagországok esedékes éves találkozója. Nem kis siker ez Oroszországnak, hiszen demonstrálhatja, hogy az ukrajnai háború ellenére nincs elszigetelve a világban. A csoport neve BRICS, az alapító, első tagok (angol) nevének kezdőbetűjéből adódik: Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. Mára már Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is hivatalosan a tagja.

A tíz ország együttese jelentős súlyt képvisel a világban: a világ GDP-jének 35, a népességnek 45 százalékát teszik ki. A G7-országok adatai lényegesen alacsonyabbak; a világ GDP-nek csak 30,3 és a népességnek csak 10 százalékát érik el.

Láthatólag a fejlett országok termelékenysége sokkal magasabb, hiszen a BRICS-országokban az egy főre jutó GDP alacsonyabb. De jelen esetben az abszolút számok érdekesek.

További Vélemény híreink

„Az Egyesült Államok fegyverként használja a dollárt”

A BRICS köre minden jel szerint tovább fog bővülni: csaknem negyven további ország jelezte már csatlakozási szándékát, köztük Indonézia. Számos ország keresi ugyanis a lehetőséget, hogy eltávolodjon az Egyesült Államok által dominált pénzügyi rendszerektől (IMF, Világbank).

A BRICS szeretné, ha az 1990-es években egy központúvá vált világ multipolárissá alakulna, amelyben a fejlődő országoknak van választási lehetőségük, melyik pólushoz csatlakozzanak. Oroszország és Kína egyaránt érdekelt abban, hogy az USA hegemón rendszerét megtörje. Együttműködnek ezért mindenekelőtt egy alternatív pénzügyi elszámolórendszer kiépítésében, és nem feszítik túl a húrt az Amerikával jobb viszonyban lévő nagy országokkal.

A BRICS által lehetővé tett, Kína által erősen támogatott multilaterális elszámolási rendszer létrehozása jó lehetőséget jelent a kereskedelmi forgalom bonyolítására. Ez azért nagyon fontos, mert a modern technológiához szükséges alapanyagok, különleges fémek végső soron a nemzetközi kereskedelemből szerezhetők be. A jüanban történő nemzetközi elszámolások fejlesztése, a kétoldalú és többoldalú klíringmegállapodások a kereskedelemben megoldást jelentene a dollárrendszer megkerülésére, amelyet jelenleg a Feden keresztül az USA teljes kontroll alatt tart.

A csoportban azonban vannak belső feszültségek.

Oroszország és Kína nyíltan Amerika-ellenes, nem is beszélve Iránról. India és Brazília azonban nem ilyen elutasító. Ez utóbbi nagy országok próbálnak középutat találni, az amerikai piacgazdasági szemlélet teljes elutasítása és annak elfogadása között. Oroszország, bár törekszik a BRICS tagjai közül a két befolyásos harmadik utas országgal jó kapcsolatban maradni, minden módon támogatja Kínát.

Ez a különbség a Nyugat-ellenes és az el nem kötelezett magatartás között befolyásolja majd a jövőben a csoport lehetséges nemzetközi szerepét.

A nemzetközi sajtó beszámolt arról, hogy az USA minden erővel igyekszik gátolni a BRICS további bővülését. Argentína ezért táncolt vissza a tervezett csatlakozástól. Még a BRICS fejlesztési bankja is kénytelen volt beszüntetni oroszországi projektjeit az Ukrajna miatti amerikai nyomás következtében. Egyes kínai bankok ugyancsak ilyen ráhatásra felfüggesztették üzleteiket Oroszországgal. De egyes külpolitikai elemzők szerint nem ez a célravezető út. Inkább

lépéseket kellene tenni a jelen rendszer visszásságainak kiküszöbölésére. Törekedni kellene a fejlődő országok problémáinak hatékonyabb megoldására.

Mi azonban Dani Rodrik jeles nemzetközi szakértővel érthetünk egyet, hogy a legcélszerűbb lenne visszatérni a Bretton Woods-i rendszer induló formájához, amely gátolta a spekulatív és ezáltal oly sokat ártó tőkemozgásokat.

A szerző közgazdász, professor emerita