A magyar családpolitika elsődleges célja, hogy ne legyenek hátrányban a gyermektelenekkel szemben azok a magyar családok, amelyek gyermeket vállalnak, sőt a gyermeket nevelők előnyökhöz jussanak. A magyar társadalom ezáltal tudja meghálálni ezeknek az embereknek a hozzájárulását a magyarság fennmaradásához, és ahhoz, hogy legyen kinek továbbadni a magyar kultúrát, nemzeti értékeinket. Ez a felfogás egyrészt segíti, hogy Magyarországon jobban éljenek a gyermeket nevelők, javuljon az anyagi, jövedelemi és vagyoni helyzetük; továbbá pozitív irányba mozdítja el a demográfiai mutatókat is.
A családok jólétének a kulcsa a megfelelő munkaerő-piaci részvétel és az itt szerezhető jövedelem, illetve az a foglalkoztatáspolitikai irány, melynek eredményeként a 2010-es 11,3 százalékos munkanélküliségi ráta a 2023-as évben 4,1 százalék volt a 15–64 év közötti népesség körében.
A gyermeket nevelők a jövedelmükhöz köthetően adókedvezményekben részesülnek, csedet, gyedet vehetnek igénybe, a 25 év alatti fiataloknak, a 30 év alatti és a négy- vagy több gyermekes anyáknak pedig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Az egyedülálló családtámogatási intézkedés, a családi otthonteremtési kedvezmények: a csok, a csok plusz és falusi csok, illetve a babaváró hitel bevezetése szintén nagymértékben hozzájárulnak a családok jólétéhez, a családalapításhoz kedvező társadalmi és gazdasági környezethez. A család és a munka egyensúlyának megteremtésében pedig nagy szerepe van a megfelelő bölcsődei ellátásnak is, amely Magyarországon 2010-hez képest háromszor annyi településen érhető el, miközben a férőhelyek száma is megduplázódott.
Mindezek hatására
a magyar családok jóléte és jólléte emelkedett az elmúlt bő egy évtizedben. Egyebek között a fent említettek eredményeként, az Eurostat adatai alapján a szegénység a magyar családokban csökkent a legnagyobb mértékben az EU-ban, illetve felére csökkent azon családok aránya, akik nem tudnak váratlan pénzügyi kiadásokkal megbirkózni.
Az otthonteremtési támogatások hatására a túlzsúfolt lakásban élő gyermekesek aránya 39 százalékkal csökkent ebben az időszakban, egyre több család tud kényelmesebb otthonban élni a támogatásoknak köszönhetően. Összességében a gyermekesek egy főre jutó jövedelme két és félszeresére nőtt Magyarországon, és az átlagos vagyonuk értéke is megduplázódott.
A családok jóllétének a növekedése mellett az emberek gyermekvállalási hajlandósága is emelkedett 2010-hez képest, amit a teljes termékenységi arányszám növekedése mutat legjobban.
Magyarországon a teljes termékenységi arányszám a 2011-es mélypontján 1,23 volt, ami egyebek között a családpolitikai intézkedések hatására 2023-ra 1,51-re emelkedett
annak ellenére, hogy az utóbbi éveket olyan külső, globális tényezők befolyásolták, mint a világjárványok, a háborúk és az ezekből származó bizonytalanság, amelyek egyébként nem kedveznek a gyermekvállalási hajlandóság növekedésének.
Összességében a 2010-es családbarát fordulat hatásainak is köszönhetően a magyar családok napjainkban jobb társadalmi és gazdasági környezetben, a jólét nagyobb reményével, számtalan lehetőség közti döntési szabadsággal nézhetnek szembe a gyermekvállalással.
A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutató-elemzője
