Minden bizonnyal bekerül a nagy gazdasági évkönyvekbe, hogy az Európai Unió versenyképességi paktumát Budapesten fogadták el az informális uniós csúcson. A különböző intézkedésekből álló csomag jelentőségét az adja, hogy Európa, benne Magyarország is régóta küzd azzal: gazdasági versenytársaink a világban rendre megelőzik a vén kontinenst. A legjobb példa erre, hogy míg tíz évvel ezelőtt az Egyesült Államok és Európa fej fej mellett volt gazdasági kibocsátásban – a világ termelésének mintegy ötven százalékát adták közösen –, addig mára az EU ebben a gyártási folyamatban mintegy tíz százalékot esett vissza.
Ezzel szemben az Egyesült Államok őrzi pozícióját, sőt a Donald Trump által meghirdetett új politika tovább dinamizálhatja a tengerentúli gazdaságot. A versenyképesség nem pusztán itt érhető tetten:
Európa olyannyira skanzenné vált, hogy képtelen megújulni, ami látszik is a GDP-számokon.
A nagy európai gazdaságok – Németország, Franciaország és Olaszország – jelenlegi növekedését ugyancsak lekörözi az Egyesült Államok, de Kína is hosszú ideje. Orbán Viktor miniszterelnök pontosan kifejtette, hogy mit is ért ez alatt: „Lassabb volt a növekedésünk, mint az Egyesült Államoké vagy Kínáé, az EU részesedése a világkereskedelemben csökken, míg az uniós vállalatok például áramért háromszor magasabb árat fizetnek, mint a riválisaik.”
Siratni azonban nem kell Európát, vannak kiváló értékeink: mint például az egyetemi oktatási rendszer, valamint az európai jóléti életkörülmények, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében elért eddig eredmények. Mindez abból a jelentésből derül ki, amelyet Mario Draghi korábbi EKB-elnök csapata készített.
