Feltételezve, de nem megengedve, ha a GDP/főt vagy fizetéseket nézzük, lehet, hogy feljöttek statisztikailag a mi szintünkre. Amennyiben viszont az emberek vagyonát, megtakarításait, a városképet, az infrastruktúra általános állapotát vesszük alapul,
akkor már messze Magyarország mögött áll Románia.
Eközben sem az állami, sem pedig a háztartási megtakarítások tekintetében nem történt érdemi előrelépés. Sőt, Romániában a háztartások fogyasztási jellegű kiadásai historikusan magasabbak, mint nálunk. S miközben hazánkban nagyon jó a mutatója a tőkefelhalmozásnak, keleti szomszédunk ezen a téren nagyon szerény produkciót mutat fel. Utolsó topik a munkaerőpiac: ha Romániában nagy lenne a jólét, valószínűleg százezrek vagy milliók térnének vissza Nyugat-Európából. Ezzel szemben ötmillió román dolgozik külföldön, és az ország népessége bő harminc esztendő alatt 4,3 millió fővel csökkent. Közben a hazautalások értelemszerűen jóval jelentősebbek, mint Magyarország esetében, de már most csökkenő tendenciát mutatnak. Vagyis a fiatalabb generáció végleg elszakad az országtól.
Mindent összegezve: a román „jólét” mögött a magas szintű eladósodás, a laza költségvetési politika, a fogyasztás indokolatlan felpörgetése, szerény tőkefelhalmozás és a megtakarítások csökkenése húzódik meg.
Bár keleti szomszédunk bejelentkezett az euró átvételére, a széteső állami pénzügyek miatt nem a közös uniós fizetőeszköz használatára, hanem megszorításokra és visszaeső gazdaságra kell készülniük a románoknak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!