A megválasztott amerikai elnök világossá tette, hogy legfontosabb külpolitikai célja a háború lezárása lesz, amelyet a múlt hétvégi párizsi látogatásán Emmanuel Macron francia elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is közölt. Trump érkezése egyébként szimbolikus volt az Élysée-palotába, ugyanis amikor kezet fogott a francia elnökkel, látványosan felhúzta a karját, hogy az ő tenyere legyen felül, ezzel is mutatva, hogy ő a főnök, ő diktál.
Ennél a pontnál érdemes Donald Trump várható külpolitikájáról beszélni. A várakozás egyértelműen az, hogy jóval kisebb figyelmet fog majd Európára szentelni, sokkal inkább az ázsiai térség kerül fókuszba Amerikában, miközben az európaiaktól elvárja azt, hogy lényegesen nagyobb szerepet vállaljanak a NATO-ban.
Európának tehát önállóságra lenne szüksége, ahogy Orbán Viktor is fogalmaz: Európának ki kell találnia, hogy mi lesz a szerepe a háború lezárása utáni időszakban. Ezt az európai álláspont-kialakítást nehezíti, hogy mind Németországban, mind Franciaországban politikai és gazdasági válság van, Európa vezető országaiban a saját belpolitikai nehézségeikkel vannak elfoglalva.
Nem meglepő, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök előbb találkozott Orbán Viktorral, mint a legtöbb európai vezetővel, köztük Ursula von der Leyennel.
Nézzük a számokat, hogy áll jelenleg Európa! Sajnos egyáltalán nem önálló. Az American Conservative nevű folyóiratban több adatot is összeszedtek, ami jól példázza, mekkora bajban is van a kontinens. Függ például a védelempolitika terén: azontúl, hogy a NATO-ban az amerikaiak védelmére szorul, az amerikai fegyvergyártóktól való függőség is jelentősen nőtt: míg 2014 és 2018 között az amerikai fegyvervásárlás 35 százalékot tett ki az európai piacon, 2019 és 2023 között már 55 százalékot. De ennél is beszédesebb adat, hogy míg a 2000-s lisszaboni csúcstalálkozón az uniós vezetők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2010-re az EU gazdasága felülmúlja az amerikait, a valóságban totális leszakadás következett be: dollárban számítva hozzávetőleg hat százalékkal bővült az eurózóna gazdasága az elmúlt 15 évben, míg az amerikai 82 százalékkal. Ennek köszönhetően az EU a harmadik legszegényebb amerikai állam lenne ma.