Felgyorsultak a folyamatok az orosz–ukrán háború lezárása ügyében, a héten megtörtént az első amerikai–orosz találkozás külügyminiszteri szinten, az európaiakat pedig a jelek szerint nem fogják meghívni a béketárgyalásokra, legfeljebb csak konzultálnak velük. Erre Orbán Viktor már régóta figyelmezteti az európai vezetőket, akik most kétségbeesetten válságtanácskoznak, és továbbra sem tudják, mihez kezdjenek.
A mai rohanó világban sokan már arra sem emlékeznek, hogy pár héttel ezelőtt mit nyilatkoztak az egyes politikusok, éppen ezért érdemes feleleveníteni, hogy Orbán Viktor miket mondott a háborúval kapcsolatosan, ugyanis a jelek szerint szóról szóra bejött az, amit a magyar kormányfő előre jelzett. 2022. október 11-én például Orbán Viktor a Cicero nevű havilap berlini rendezvényén szó szerint ezt mondta:
A tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem Amerika és Oroszország között. Tehát a tűzszünet meg a tárgyalások nem egy ukrán–orosz tárgyalás függvénye. Aki azt gondolja, hogy ezt a háborút orosz–ukrán tárgyalás zárja le, az nem ezen a világon él. A hatalmi realitások mások. Az amerikaiakkal kell tárgyalni. Tehát nekünk orosz–amerikai tárgyalás kell. És ha van orosz–amerikai tárgyalás, akkor majd lesz tűzszünet.
A 2024-es tusnádfürdői beszédében, július 27-én pedig elmondta: „Az unió a most folyó háborút elvesztette. Az USA magára fogja hagyni, Európa nem tudja finanszírozni a háborút, nem tudja finanszírozni Ukrajna újjáépítését, sőt nem tudja finanszírozni Ukrajna működtetését sem.” 2024. október 31-én – tehát öt nappal az amerikai elnökválasztás előtt – még ennél is erősebben fogalmazott Bécsben Gerhard Schröderrel való beszélgetése során:
Mondtam a német kancellárnak, hogy kellő tisztelettel, de siessen, és kezdjen tárgyalásokat, lépjen kapcsolatba az oroszokkal. Ezt elmondtam Párizsban is. Siessen, lépjen kapcsolatba az oroszokkal. És ne titokban, hanem nyilvánosan kezdjünk tárgyalni az oroszokkal, mert egyébként jön egy Donald Trump nevű ember, megnyeri a választást, ő azonnal tárgyalni fog az oroszokkal, és mi, európaiak ott fogunk ülni majd a hokedlin, a stokin, ott, valahol a sarokban, a nagyfiúk meg az asztalnál. Miért jó ez?
Mi történt? Pontosan az, amit Orbán Viktor előre elmondott a beszédeiben. Mára teljesen egyértelmű, hogy itt nem orosz–ukrán háborúról, hanem orosz–amerikai proxyháborúról beszélhetünk. Az uniós vezetők ugyanakkor még most is arról beszélnek, hogy tovább kell növelni Ukrajna támogatását, nem pedig arról, hogy milyen békét szeretnének. Látványos volt a hétfői párizsi csúcson Giorgia Meloni tekintete, aki elmondta, hogy nem értett egyet az ott elhangzottakkal, emellett azt sem támogatja, hogy az uniós vezetők ilyen élesen rohanjanak ki Donald Trump ellen, ugyanis az amerikai elnök a békéért dolgozik.
Ugyancsak látványos, hogy
Zelenszkij ukrán elnök mennyire nem érzi, mit kellene tennie ebben a helyzetben. Láthatóan abban reménykedett, hogy majd a háborúpárti európai vezetők kisegítik, ezért már azzal riogatta őket, hogy Oroszország Európa megtámadására készül. Trump azonban alaposan helyre tette az ukrán elnököt, és kijelentette: semmi realitása nincs annak, hogy Oroszország bármelyik NATO-tagállamot megtámadja, emellett azt is elmondta: volt három évük arra, hogy békét teremtsenek, most ő következik, neki megvan a hatalma ahhoz, hogy békét teremtsen.
Összességében az elmúlt hetek eseményei Európa megszégyenülését és meggyengülését eredményezték. Egyértelmű, hogy egy teljesen új világrend alakul ki, egy új felosztásnak vagyunk a szemtanúi, amiből Magyarország egyértelműen profitálhat. De maradjunk még egy kicsit Orbán Viktor korábbi nyilatkozatainál. Emlékezhetünk rá, amikor arról beszélt, hogy ez egy orosz–amerikai proxyháború, akkor a külföldről finanszírozott sajtó orosz propagandával vádolta meg a magyar kormányfőt, de amiatt is támadták, mert ki merte mondani, hogy Európának nem a háborút, hanem a békét kellene támogatnia. Ugyancsak elképesztő kritikát és támadást kapott Orbán Viktor a békemissziói meg amiatt, hogy szóba mert állni az orosz elnökkel. De még a napokban is
a 444.hu nevű portál – brüsszeli pénzen – azt merte írni, hogy bármi is lesz a háború vége, Ukrajna már most megdicsőült, míg Magyarország megszégyenült. Kíváncsi leszek ezeknek az újságíróknak az arcára akkor, amikor heteken belül Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök ráz majd kezet és egyezik meg a háború lezárását eredményező lépésekben. Majd azt fogják írni, hogy valójában az amerikai elnök is az orosz érdekeket képviseli?
Mert ez elég nevetséges lenne a részükről.
És a sajtónak ezen része nem most csinálta ezt először. Ugyanezt láthattuk tőlük a migrációs válság során is. Akkor is azért támadták a magyar kormányt és próbáltak destabilizálni Magyarországon, mert bevándorlásellenes álláspontot képviselt. Azt az álláspontot, amit egyébként ma már számos európai ország, illetve maga az Amerikai Egyesült Államok is képvisel. De szintén ennek lehettünk szemtanúi a gendertémában is, amikor ezek a sajtótermékek azt állították, csak fideszes álhír, hogy bárki is nemátalakító műtétet szeretne végrehajtani a 18 év alatti gyermekeken. Ehhez képest Donald Trump az első intézkedései között állította le ezeket Amerikában, de Nyugat-Európában is ezrével végeznek el ilyen beavatkozásokat. Mindezek fényében nem meglepő, hogy
Orbán Viktor kijelentette: a külföldről finanszírozott sorosista szervezeteket át kell világítani, és ezt a hálózatot ki kell paterolni Magyarországról. Várhatóan hatalmas ellenállásba ütközik majd a magyar kormány, azonban miután Amerikában változott a széljárás, és már ellenszél helyett hátszél van, sokkal könnyebb lesz meghozni ezeket a döntéseket a tavaszi parlamenti időszakban.
Az egész kérdéskörnek érdemes a gazdasági vonatkozásaira is rámutatni. Orbán Viktor nem véletlenül képvisel ugyanis a három éve kitört háború első napjától kezdve békepárti álláspontot. A magyar gazdaságnak hatalmas károkat okozott a háború, majd az azt követő elhibázott szankciós politika. Ennek következtében az európai és a magyar gazdaság is recesszióba vagy stagnálás közeli állapotba került. Az energiaárak megemelkedtek, ami nagy inflációs nyomást is eredményezett. Beszédes, hogy már az orosz–amerikai tárgyalás hírére négyhavi csúcsra ugrott a forint árfolyama, emellett az energiaárak is csökkenésnek indultak.
Képzeljük el, milyen pozitív gazdasági hatásai lesznek egy tűzszüneti megállapodásnak, majd annak, ha végre elkezdik feloldani a szankciókat. Ez Magyarország számára elképesztő gazdasági lehetőséget jelent. Pozitív jel, hogy már az amerikai külügyminiszter is jelezte, ha sikerül megállapodni az oroszokkal, akkor annak része lesz a szankciós politika feloldása is.
Mi, magyarok egy dolgot tudunk már tenni: miután éveken át egyedüliként hangoztattuk a békepárti álláspontot, most, hogy átadtuk a stafétát Donald Trumpnak, figyeljük az eseményeket és imádkozzunk, hogy sikeresek legyenek a béketárgyalások!
