A balliberális sajtó előszeretettel tálalja Donald Trump vámfenyegetéseit átgondolatlan, kapkodó és értelmetlen lépésekként. Volt olyan szalagcím is, ami öngólnak minősítette, hogy Kanadát, Mexikót és az Európai Uniót is vámokkal fenyegette meg Trump. Ugyanakkor teljesen világos az amerikai elnök célja: érvényesíteni akarja országának érdekeit. Ez a jelek szerint be is jön neki.
Donald Trump már a beiktatása előtt egyértelművé tette, a külpolitikája során azt fogja szem előtt tartani, hogy mi az Amerikai Egyesült Államok nemzeti érdeke, ennek érvényesítése érdekében pedig hajlandó akár büntetővámokat is bevetni.
Olvasom a balliberális sajtó kommentárjait ezzel kapcsolatosan, és rendre átgondolatlannak, értelmetlennek vagy őrültségnek nevezik ezeket a lépéseket, de már megszólaltak a nagy elemzőházak is, amelyek elszabaduló inflációra és gazdasági visszaesésre számítanak Amerikában Trump lépéseitől.
Trump intézkedései ugyanakkor a jelek szerint beválnak. Mexikó esetében például az volt a célja, hogy az ország lépjen fel hatékonyabban az illegális bevándorlással és a bűnbandákkal szemben, amelyek kábítószert csempésznek az Egyesült Államokba. Ez, meglátásom szerint, teljesen legitim kérés egy olyan amerikai elnöktől, akinek az a célja, hogy csökkenjen a bűnözés és az illegális bevándorlás az országában. Trump Kanada esetében is azt akarta elérni, hogy fokozottabban ellenőrizzék a határokat.
Az elején még nem vették komolyan a kérését, de miután 25 százalékos büntetővámot jelentett be mindkét országgal szemben, már másként viszonyultak a kérdéshez.
Először a mexikói elnök asszony becsületsértőnek nevezte Trump kijelentését, miszerint a kormánya szövetségben áll a mexikói kartellekkel, azonban miután telefonon beszélt vele, rögtön egy sor megállapodást jelentett be: a mexikói Nemzeti Gárda rögtön tízezer fegyveresét küldte ki, hogy megfékezze az Egyesült Államokba irányuló drogcsempészetet, cserébe az amerikaiak igyekeznek megakasztani a különösen pusztító erejű fegyverek – például rakétavetők – bejutását Mexikóba. Trump a megállapodást elégedetten be is jelentette, mint fogalmazott: „kifejezetten a fentanil és az illegális migránsok bejutását” hivatott megakadályozni az alku. Kanadával is hasonló megegyezés született. Ott a kormányfői posztjáról leköszönő Justin Trudeau 1,3 milliárd dollárt költ a határ megerősítésére, technológiával, helikopterekkel és az amerikai partnerekkel való koordinációval a fentanilcsempészet megfékezésére, emellett Kanada is közel tízezer embert küld a határra. Ennek nyomán Trump egy hónapra fel is függesztette a védővámok kivetését mindkét ország esetében.
Tehát Mexikó és Kanada vezetői először nem vették komolyan Donald Trump kérését, majd miután az amerikai elnök határozottan fellépett és erőteljesen képviselte országa érdekeit – ne csempésszenek drogot és illegális bevándorlókat az országába –, rögtön megváltozott a hozzáállás, és mindkét ország hirtelen több ezer katonát vezényelt ki a határvédelem megerősítése érdekében.
Ugyanilyen hatékony érdekérvényesítést láttunk Kolumbia esetében is. Donald Trump a választási ígéretéhez híven elnöki rendelkezésben határozott az illegális bevándorlók kitoloncolásáról. Miután január végén a kaliforniai San Diegóból felszállt az első ilyen migránsjárat, a kolumbiai hatóságok bojkottálták az amerikai döntést, nem engedték leszállni a gépeket, visszaküldték azokat az Egyesült Államokba. Gustavo Petro baloldali kolumbiai elnök pedig azt mondta, az Egyesült Államok nem bánhat a kolumbiai bevándorlókkal úgy, mint a bűnözőkkel, az államfő maga adott ki elnöki rendeletet arról, hogy a kolumbiai bevándorlókat szállító amerikai katonai repülőgépek számára a kolumbiai légi irányítás nem adhat leszállási engedélyt.
Az amerikai elnök a hír hallatán azonnal bejelentette, hogy minden kolumbiai termékre 25 százalékos behozatali vámot vet ki, azzal a feltétellel, hogy a vita elhúzódása esetén egy hét múlva 50 százalékosra emelkedik majd. Emellett minden kolumbiai kormányzati tisztségviselő és minden családtagjuk számára vízum- és beutazási tilalmat rendeltek el. Donald Trump a kolumbiai intézkedést az amerikai nemzetbiztonságot és közbiztonságot, emellett a nemzetközi jogot sértő tettnek nevezte, mivel az kimondja, hogy a más országból bűncselekmények elkövetése miatt kitoloncolt bűnözőket a származási országnak be kell fogadnia. Nem kellett sok hozzá,
Kolumbia kormánya elfogadta Trump elnök valamennyi feltételét, beleértve azt is, hogy korlátozások nélkül fogadja az Egyesült Államokból visszaküldött illegális bevándorlókat, sőt akár katonai repülőgépekkel is segítik a visszatoloncolási folyamatot. A Fehér Ház rögtön jelezte, hogy a tervezett vámemeléseket és szankciókat csak akkor léptetik életbe, ha Kolumbia megszegi az egyezséget.
Kína esetében is büntetővámokat léptetett életbe Trump, a kínaiak erre válaszlépéssel reagáltak, míg az Európai Unió esetében még csak fenyegetés történt, konkrétumokat jelenleg nem tudni. Az ugyanakkor világosan látszik, hogy Donald Trump nagyon határozottan képviseli a nemzete érdekeit, és ezekért hatékonyan képes fellépni.
Mi a tanulság mindebből nekünk, európaiaknak?
Európaiként szerintem azon kellene elgondolkodni, hogy az EU vezetői vajon miért nem képviselik olyan határozottan és hatékonyan az európaiak érdekeit, mint ahogyan Trump az amerikaiakét. Erre egyébként egy svájci lapnak Orbán Viktor is felhívta a figyelmet, mint fogalmazott: Európa gazdag, de közben gyenge is, és ez a legveszélyesebb kombináció. Ezt a miniszterelnök hétfőn személyesen is megtapasztalhatta Brüsszelben, ahol részt vett az unió állam- és kormányfőinek informális csúcstalálkozóján.
A miniszterelnök arról számolt be, már Brüsszelben is látják, hogy – mint fogalmazott –
jön a Trump-tornádó, de a legtöbben még azt hiszik, ők megúszhatják. Nem fogják.
Beszélt arról is, hogy Trump elnök ki fog állni az amerikai érdekekért, Európa ellenében is, emiatt szerinte nehéz hónapok előtt áll az Európai Unió és kemény hónapok elé néznek a brüsszeli bürokraták. Bejelentette azt is, a magyar kormány folyamatosan tárgyal az amerikai kormányzattal arról, hogy egy jó megállapodást kössenek gazdasági téren.
Mit jelent mindez? Azt, hogy az Európai Unió vezetése még mindig nem tudja, hogyan reagáljon Donald Trumpra, semmilyen elképzelése nincsen arra vonatkozóan, hogy milyen megállapodásra törekedjen az új amerikai vezetéssel. Mindez azért meglepő, mert Trump nem árult zsákbamacskát, már az előző ciklusa alatt és a mostani kampányban is világosan elmondta, milyen politikát fog képviselni.
A brüsszeli elit ugyanakkor mintha álomvilágban élne, teljesen felkészületlenül áll a megváltozott geopolitikai környezet előtt. Még mindig arról beszélnek, hogy addig kell folytatni a háborút, amíg Ukrajna nem nyer, emellett erőltetik a migrációt és a genderőrületet.
Ezzel azt kockáztatják, hogy Európa nem lesz ott a tárgyalóasztalnál, amikor az amerikaiak és az oroszok megállapodnak Ukrajna ügyében, továbbá a liberális ideológia oltárán még inkább feláldozzák az európai versenyképességet.
Pedig
ha az EU-nak lenne egy normális vezetése, amely nem az amerikai demokraták és a globalisták kézi vezérlése alatt állna, hanem patrióta szellemben az európai érdekeket nézné, akkor – példát véve Donald Trumpról – igenis tudná érvényesíteni az európai érdekeket. Felszámolhatná az illegális bevándorlást, véget vethetne a genderőrületnek, kipaterolhatná a csápként rátelepedő Soros-hálózatot
és egy versenyképesebb kontinenst hozhatna létre, amely például nem vezet be olyan szankciókat, amikkel saját magát lövi lábon. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor arról beszélt Trump győzelme után: európai patrióták, el kell foglalni Brüsszelt!
