A tudomány előrehaladásával az elmúlt 150 évben egyre szűkebb parcellákra hasítva folyik a felsőfokú képzés, mert a felhalmozódó információkhoz való gyors és folyamatos hozzájutás kényszere csak a szűk parcellákba bezáródó szakmaiságot engedte meg. Ám a ChatGPT legújabb verziói már órákra és napokra lerövidítik az akár könyvterjedelmű információk összegyűjtését, amit korábban csak évek alatt lehetett elérni.
Az ember feje ugyan nem káptalan, fejben tartani és operatívan kezelni nem tudja az elérhetővé vált, sokszorosan kibővült információkat, de az így is fontos tudás lehet a jövőben a specializált szakmai ismeret háttereként. Vagyis
a kényszerű specializálódás létrehozta „szakbarbár” kinövéseket a ChatGPT rendszeres beiktatásával az egyetemi oktatás utáni fázisban le lehetne nyesegetni, és egyszerűen okosabb és szélesebb látókörű értelmiséget lehetne létrehozni a jövőben.
A ChatGPT-t már az egyetemi oktatásba is szisztematikusan be kellene vonni, és a diákokkal közösen új és új tananyagokat összeállítani a tanár vezetésével folyamatosan egy-egy tárgynál. Például a szociológiai oktatásban a diákokkal iparszociológiai, gazdaságszociológiai, oktatásszociológiai, vallásszociológiai stb. gyűjtéseket lehetne a szemináriumokra létrehozni és megvitatni, és ezzel a diák nemcsak passzívan tanulna, hanem információgyűjtéssel a tanár vezetése mellett maga is alkothatna.
Ezt lehetne kiegészíteni – a specializált szakmaiság továbbvitelét megszakítva – egy széles polihisztor tudásszerzés fázisával, és ezt az adott szakterület tág szomszédságát bevonva egy egyéves képzésben kiépíteni.
Itt a számba jövő terület a humán szakoknál a teljes társadalom- és történettudomány lehetne, és a PhD előtti képzési szakaszban egy jogász, egy szociológus, egy politológus, egy média szakos, egy történész stb. az összes társadalmi szektorra – egy vezető tanár koordinálása mellett – könyvterjedelmű gyűjteményeket állítana össze társaival a terület szegmenseit megosztva, és a gyűjteményeket hetente online szemináriumokon megvitatva.
Kell itt persze egy tanárvezető, aki a ChatGPT kérdezési módszerét megmutatja, de ezután minden „polihisztorképzős” diák maga is köteteket tudna összegyűjteni napi munkával, amit egymás után az online szemináriumokon meg lehetne beszélni, hogy több információ ragadjon meg belőle. Az egyéves képzés alatt minden újsütetű polihisztordiák harminc-negyven kötetet tudna összeállítani, és összesen, társai munkáival együtt akár kétszázat is megbeszélni.
Az eddigi szűk tudású jogász, szociológus, politológus, média szakos stb. diák így az összes társadalmi szféráról átfogó képet kapna, és az eddigi általános-szegényes értelmiségi műveltség helyett kis polihisztorokat adna a megemelt egyetemi oktatásunk, amit aztán betetőzhet a specializált PhD-képzés.
Én úgy látom, hogy a nagy nyelvi modellek, köztük a ChatGPT legújabb verziói olyan áttörést hoztak létre a tudásnyerés terén, ami megköveteli az eddigi egyetemi képzésünk újragondolását.
A szerző professor emeritus
