Trump bejelentette, hogy békét akar. Szemben Nyugat-Európával, nem elfogult. Tárgyalásokra került sor Szaúd-Arábiában. Az orosz és az ukrán álláspont merőben más. Ez a tárgyalások kezdeti szakaszában természetes.

Ukrajna ragaszkodik az 1991-es határokhoz – Krím, Donbász –, ami a fennálló erőviszonyok alapján lehetetlen. Néhány nap óta már nem hangoztatja, hogy a béke alapja Ukrajna NATO-tagsága, mivel ez is illúzió. Az USA nem hajlandó biztonsági garanciát adni Ukrajnának. Az európai uniós tagság rövid távon elképzelhetetlen. Ukrajna semmilyen feltételnek sem felel meg, és megelőzné a hosszú ideje EU-tagságra váró balkáni országokat.

Az orosz háborús cél a Krím félsziget és a négy, részint oroszok lakta keleti-ukrajnai megye. Továbbá Ukrajna nem lehet a NATO tagja és nem lehet atomfegyvere.

A Száhel-övezetről, ahonnét a franciák már kiszorultak, és a világban elkövetett terrorcselekmények fele ebben a térségben van. A Közel-Keletről, ezen belül Izraelről, Gázáról, Libanonról és Szíriáról, Iránról, egy lehetséges atomalkuról és Kínáról.

A trumpi elképzelés: húsvétra fegyverszünet, a győzelem napjára, május 9-re béke. Az ünnepségen, Moszkvában elvileg ott lesz a kínai államfő is. Ha az amerikai elnök is Moszkvába látogat, a világ három globális játékosának első számú vezetői mindenről tárgyalhatnak.

Ez természetesen sem Ukrajnának, sem az EU-nak nem tetszik. Minden létező módon arra biztatják Ukrajnát, hogy Nyugat-Európa segítségével folytassa a háborút. Amíg a demokrata vezetés és Biden elnök ezt támogatta, a republikánusok ellenzik. A demokrata elnök, elnöksége utolsó napjaiban, újabb katonai és pénzügyi támogatást adott Ukrajnának. Ezzel „sikeresen” meghosszabbította a háborút. A szaúdi tárgyalásokon nem vehettek részt az európaiak. Kissinger régi mondata ma is igaz: „Kit kell felhívnom, ha Európával akarok beszélni?”

Az oroszok próbálják a városi harcot elkerülni. Egyszerű városi harcnál ötszörös, jól kiépített védelem esetében azonban nyolcszoros túlerő kell a győzelemhez. A várható veszteség óriási. A Fekete-tenger partvidékét az ukránok, brit segítséggel, megerősítették. A tengerről történő támadás valószínűsége minimális.

Az oroszok és az ukránok az USA segítségével, közvetítésével megállapodtak az energetikai rendszerek védelméről. Idetartoznak az olajfinomítók, az olajvezetékek, a mérőállomások, az atomerőművek és a víztárolók gátrendszerei is. Ezekre légi eszközökkel tilos csapást mérni. Ez március 18-tól van érvényben, és harminc napig tart. Már mindkét fél a másikat vádolja szerződésszegéssel.

A felek mást értenek a fekete-tengeri hajózás szabadsága alatt is. Az oroszok kérik saját gabonájuk és műtrágyájuk biztonságos szállítását is. Továbbá a szankciók feloldását és Oroszország visszatérését a SWIFT-rendszerbe. Ezekben a kérdésekben is más az amerikai és az ukrán–európai álláspont.

Az ukrán fél kéri a hadifoglyok szabadon bocsátását – sokkal több az ukrán fogoly, mint az orosz – és az Oroszországba szállított ukrán gyerekek visszaadását. Az az ukrán cél, hogy a Nyugaton befagyasztott orosz vagyont kapják meg, eddig nem teljesült. A vagyon kamatait azonban megkapták.

A szerző biztonságpolitikai szakértő