Mondhatnánk, hogy visszatért Kis János, de hát az örök és elpusztíthatatlan SZDSZ egyik exelnöke el sem ment. Visszavonulása és az időszaki formális SZDSZ-ből történt kilépése óta is itt volt velünk, azazhogy ellenünk, hiszen az SZDSZ-es propagandahálózat mindenféle rendű-rangú szócsövei fáradhatatlanul, hűséges lelkesedéssel ajnározzák évtizedek óta.
Most épp az egykor komoly, de sajnos hosszú ideje komolyan vehetetlen SZDSZ-es propagandanyomtatvány, a HVG szólaltatta meg a hitehagyott marxistából hithű libsivé vedlett filozófust. A mélykommunista családból kiburjánzott Kis János körbelubickolta a mikrofonállványt, élvezettel nyomta ki száján a hajmeresztőnél hajmeresztőbb sületlenségeket.
Például azt, hogy hazánkban „választásos autokrácia” van – Kis elvtárs szerint ez volna Orbán Viktor „rezsimje”, amiként volt szíves nagy élvezettel nyomatékosítani az egyébként csöppet sem eredeti, hiszen évtizedek óta unt diktatúranarratívát.
Talán el is intézhetnénk annyival a dolgot, hogy egy unalmas SZDSZ-es szintén unalmas SZDSZ-es szóömlenyével van dolgunk – lásd: ezek bizony mindig ugyanazok. Tettetett szorongással elővezetett, az eredetiséget, az egyéni gondolatok szikráját is nélkülöző ideológiai és szemantikai klisék, téves, sőt kóros önképből fakadó hamis élcsapattudat és ennek megfelelő megfellebbezhetetlen hangnem. Emberfeletti türelem kell ezek elviseléséhez, és ennek gyakorlására a legjobb módszer, ha egyáltalán nem olvasunk Kis Jánosokat. No de a magunkfajta betűvető szakmai ártalomból néha kénytelen Kis Jánosokat olvasni, pedig anélkül is meg lehetne írni a minden esetben néhány tucat ideológiai jelző variálásából születő szövegeiket akár komoly hangvételű, akár vicces stílusparódiáját „Így írtok ti” jeligére.
Nem tesszük, de azért néhány lapos liberális közhelyet felidézünk a fájdalmas utókor okulására, továbbá azért, mert az exmarxista Kis zagyvasága iskolapéldája annak a cinikus, bár gyakran talán öntudatlan, pusztán a zsigerekből fékezhetetlenül előbukó liberális tulajdonságnak, amellyel az SZDSZ-esek óraműpontossággal mindig megrágalmazzák az általuk gyűlölt embereket és közösségeket azzal, amit valójában maguk követnek el vagy készülnek elkövetni. Ilyen a puccs, amit Kis szerint Orbán Viktor készül elkövetni jövőre, amikor már választási autokrácia sem lesz. Ami persze valóban nem lesz, azért, mert nincs és soha nem is volt ilyen, ez ugyanis fából vaskarika meg bolond lyukból bolond szél. Ahol autokrácia van, ott nincs választás, ahol pedig választás van, ott nincs autokrácia. Ab ovo.