Orbán-terv: pénzeső és stabilitás

A GDP húsz százalékát is kiteheti az állami mentőöv, és valószínűleg itt még nincs vége a történetnek.

2020. 04. 18. 12:05
Budapest, 2016. szeptember 10. Tízezer és húszezer forintos bankjegyek egy pénztárcában. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint kilencezermilliárd forintos az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett gazdaságélénkítő akcióterv pénzügyi kerete, amelyből a Magyar Nemzeti Bank háromezermilliárd forintos monetáris támaszt nyújt. Vagyis az éves gazdasági teljesítmény, a GDP húsz százalékát is kiteheti az állami mentőöv, és valószínűleg itt még nincs vége a történetnek. A gazdaságélénkítő akciótervből ugyanis eddig két szakaszt ismerhettünk meg, és ha szükséges, jöhet egy harmadik is. A magyar gazdaságra hulló pénzeső mellett fontos tétele az Orbán-tervnek a pénzügyi stabilitás megtartása is. Ez első pillantásra minden bizonnyal fura dolog, miután az Európai Unió lehetővé teszi a költségvetési hiányok „nagyítását”, az államháztartások lazítását s vele együtt az adósságok elszaladását is, azonban hazánk helyzete speciális. Túl azon, hogy a jövőre is gondolni kell.

Hosszú időn keresztül Magyarország szégyenpadon ült: az Európai Unióban mi, magyarok voltunk az egyetlenek, akik ellen egy évtizeden keresztül eljárás folyt a túlzott költségvetési deficit miatt; a második Orbán-kormánynak nagy erőfeszítésébe került, hogy kikerüljön a procedúra alól. Mindez ugyanis azt jelentette, hogy akadt egy olyan ország a közösségben, amely a saját maga vállalását – a költségvetés menedzselését – sem tudta végrehajtani. A hiány összefügg az adóssággal: ha lyuk keletkezik a büdzsében, azt valamiből finanszírozni kell, hitelt kell rá felvenni, s ez a kölcsön adósságot hoz. Miközben az első Orbán-kormány 2002-ben GDP-arányosan valamivel több mint ötvenszázalékos adósságrátát tudott felmutatni, bőven az uniós, hatvanszázalékos limit alatt, addig 2010-ben nyolcvan százalék fölötti mutatót örökölt az MSZP–SZDSZ-kormányoktól. Tíz évbe telt, mire ez a ráta 64 százalék alá esett, de még sajnos így is magas más, közép-európai versenytársakhoz képest.

Amennyiben tehát nagyon megugrana a hiány és újból felfutna az államadósság, a pénzügyi stabilitás s vele együtt az ország kerülne rövid idő leforgása alatt veszélyes csapdahelyzetbe.

Jogos a felvetés, hogy ebben a helyzetben a vállalkozásokat, a háztartásokat kell menteni: az immár részletezett kormányzati intézkedések egyébként erről szólnak, s vannak olyan alaposak, mint a nyugati társaik. Nem árt fejben tartani, hogy a hiteltörlesztési moratórium nálunk a legmegengedőbb, a padlót fogott ágazatok azonnal segítséget kaptak, és a jegybanki eszközök mind azt szolgálják, hogy ne száradjon ki a pénz­piac, és a vállalatok nagyon olcsón, jó kondíciókkal hitelekhez jussanak. A fenti intézkedések százezreknek adnak segítséget.

Ugyanakkor a gondot mindenütt az okozza, hogy még nem látjuk a végét a koronavírus okozta sokknak, és csak találgatni lehet, meddig marad a veszélyhelyzet.

Persze a kibontakozó válság apropóján egyre többen vonnak párhuzamot a 2008-as világgazdasági krízissel. Tényleg oly mértékben fogunk zuhanni, mint 12 esztendeje? Jó hír, hogy az IMF friss prognózisa szerint a mi esetünkben erről szó sincs, sőt az idei zsugorodást 2021-ben gyors visszapattanás követheti: a Nemzetközi Valutaalap szakértői szerint jövőre már több mint négy százalékkal gyarapodhat a magyar gazdaság.

Fontos azonban leszögezni, hogy ez egy teljesen új és kiszámíthatatlan szituáció. Tudniillik a 2008-as pénzügyi, majd gazdasági válság – szimbolikusan – a Lehman Brothers bedőlésével vette kezdetét, és valamilyen szinten készülni lehetett rá. A háttérben a globális eladósodottság és a világszerte nem túl biztonságos pénzügyi rendszer állt. A mostani gazdasági visszaesés pedig egy járvány miatt van, és nem elsősorban a vírus okozza, hanem az arra adott válaszok. Szemben a 2008-as helyzettel, a mostani krízis félelmetesen gyorsan és széles bázison terjed. Gazdag nyugati országokat dönt le a lábáról, és bár az ­uniós tagállamok – köztük Németország, Magyarország is, vagy éppen az EU, továbbá az Egyesült Államok – fiskális stimulust alkalmaznak, valószínűleg még több intézkedésre lesz szükség.

De vegyük a mi helyzetünket! Magyarországot 2008-ban teljesen legyengült állapotában érte el a globális krízis. Technikai értelemben bekövetkezett az államcsőd, hiszen nem vásárolták a magyar állampapírokat, a diszkontkincstárjegyeket a befektetők. S ha nem jött volna az EU–IMF–Világbank segélycsomagja, Magyarország elesett volna – pénzügyi-gazdasági értelemben. Emlékezzünk csak, hogy a magyar adósság fele külföldiek kezében volt, elszállt a költségvetési hiány, az ország pedig a devizahiteket nyögte.

Visszatérve az Orbán Viktor által említett pénzügyi stabilitás fontosságára: szemben az akkori helyzettel, most erős a bázis: mind 2018-ban, mind pedig 2019-ben öt százalék körüli növekedést produkált a magyar gazdaság, az adósság döntő részben magyar kézben van (húsz százalék alatti a külföldiek aránya). Erre az évre egy százalékra lett betervezve a költségvetési hiány, és hosszú ideje csökken az adósságráta. 2010-hez képest 14 százalékpontos a javulás, amelyet rajtunk kívül senki sem volt képes produkálni. A 2020-as költségvetésben pedig elképesz­tően nagy a tartalék, és a jelek szerint sok pénzt lehet mozgósítani, ha kell. Magyarország megítélése minden téren kedvezőbb: nem pusztán a makrogazdasági mutatóink nagyon jók, hanem élen járunk a külföldi működő tőke terén is. Fontos dolog az is, hogy a kormány mögött széleskörű társadalmi támogatottság áll.

Ne áruljunk azonban zsákbamacskát: úgy tűnik, az átmeneti visszaesés elkerülhetetlen, s időbe telik, mire újból magához tér a gazdaság. Túl vagyunk a pánikon, jelenleg zajlik a rövid- és középtávú tervek elkészítése, ezeket követheti a ­recovery, vagyis a pénzügyek, a gazdaság stabilizálása, helyreállítása.

Közben hatalmas változáson megy át a társadalom, a gazdaság. Gazdaságpszichológiai értelemben pedig még inkább átalakul minden: valószínűleg nem a felzárkózást, az úgynevezett reálkonvergenciát kell erőltetni mindenáron, sokkal inkább a meglévő értékeink megtartását, megőrzését és stabilitását.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.