Mi okozza a különbséget a gyermekek jóllétében? Milyen tényezők vezetnek ahhoz, hogy egyes gyermekek jólléti szintje magasabb, míg másoké alacsonyabb? A téma aktualitását a gyermekek jogainak világnapja adja, de fontosságát nem elég csak most hangsúlyozni.
Az emberi jogok, a közjó legfontosabb kérdései a családdal, a gyermekekkel kapcsolatosak. A gyermekjogokat érintő jogszabályok és dokumentumok célja a gyermekek védelme, ezen jogalkotási eszközök szinte kivétel nélkül a gyermek jogairól szóló egyezményre hivatkoznak. Magyarország 1991-ben csatlakozott az egyezményhez, és 1997 óta ünnepeljük november 20-án a gyermekek jogainak világnapját. A nevezett dokumentum a családot tartja a szükséges és természetes közegnek a gyermek harmonikus kibontakozásához és jóllétéhez. A magyar alaptörvény védi a családot, amelynek alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
Hazai és nemzetközi kutatások támasztják alá, hogy azokban a családokban, ahol a családtagok egymást érzelmileg is tudják támogatni, a felmerülő nehézségeket közösen oldják meg, a családtagok a későbbiekben nagyobb szociális részvételt mutatnak. Ahogy Kopp Mária megállapította, a családban gyakorolt képességek, az egymás iránti nyitottság, elfogadás tesz képessé a tágabb közösségbe való bekapcsolódásra. Az együtt eltöltött minőségi idő növeli a családi összetartozás érzését, és hasznos erőforrássá válik a gyermekek számára a nehézségekkel és kihívásokkal teli időszakokban. Ugyanakkor nem csupán a gyermekek jóllétére gyakorol pozitív hatást, hanem a szülők munka-magánélet egyensúlyában elért sikerérzetet is növelheti.
A gyermekek jólléte alapvető fontosságú, mind a saját életminőség, mind pedig a közös jövőnk szempontjából. A szeptemberben napvilágot látott UNICEF-jelentés negyvenegy országban vizsgálta a gyermekek jóllétének mértékét és az azt befolyásoló tényezőket. Ez alapján Magyarország az EU- és OECD-országokat rangsoroló összesített lista 15. helyén végzett, közvetlenül Németország mögött és Ausztria előtt. Itthon a 15 éves gyermekek 77 százalékának magas az élettel való elégedettsége és 79 százaléka érzi azt, hogy könnyen tud barátokat szerezni. A „gyermekek világát” tekintve a jelentés megállapítja, hogy azok a gyermekek, akiknek a lakókörnyezetében van elég játékra alkalmas hely, ezáltal többet játszanak, akár a szabadban is, általában boldogabbnak érzik magukat. A képernyő előtt töltött idő csak enyhe negatív hatást fejt ki, a gyermekjóllétet a „bullying” (zaklatás), a szemüvegviselés vagy a mértéktelen alkoholfogyasztás befolyásolja sokkal inkább negatívan. Ezzel szemben pozitívan hat a jóllétre a rendszeres reggelizés, a biciklizés, az alvás és a gyümölcsfogyasztás.
