Maflás a medvének

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) döntése után – amellyel Oroszországot négy évre eltiltotta az olimpiai és világbajnoki részvételtől – dèjá vu érzésünk lehet.

2019. 12. 11. 6:00
epa05431676 A man walks in front of the Russian Olympic Committee headquarters and Russian Athletics Federation office in Moscow, Russia, 19 July 2016. A World Anti-Doping Agency (Wada) Executive Committee meeting was held in Toronto, Canada on 18 July 2016 to discuss the McLaren Investigation Report which stated Russia operated a state-sponsored doping programme for four years across the 'vast majority' of summer and winter Olympic sports. EPA/YURI KOCHETKOV
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ültünk a kangnungi jégkorongcsarnok lelátóján, a jégen pedig az orosz válogatott már-már megalázóan simán verte meg 4-0-ra az Egyesült Államokat. 2018 februárjában Ilja Kovalcsuk, Pavel Dacjuk és társai a folytatásban sem botlottak, és megnyerték a phjongcshangi téli olimpiát. Úgy, hogy Oroszország ott sem volt.

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) döntése után – amellyel Oroszországot négy évre eltiltotta az olimpiai és világbajnoki részvételtől – dèjá vu érzésünk lehet.

Emlékezhetünk, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 végén – bizonyítottnak ítélve az állami szintű doppingolást – kizárta az oroszokat a phjongcshangi játékokról, de meghagyta a kiskaput: azok a sportolók, akik célzott ellenőrzések után bizonyították az ártatlanságukat, ott lehettek. Ám csak „olimpiai sportoló Oroszországból” (OAR) megjelöléssel szerepelhettek, ez állt az öltözékükön. Nem jelenhettek meg az orosz zászlóval, a megnyitón és a záróünnepségen is az olimpiai lobogó alatt kellett vonulniuk. S deklarálták, hogy az orosz sportolók győzelme esetén is az olimpiai himnusz hangzik fel.

Ahhoz nem férhet kétség, hogy az oroszok besározódtak. 2015 augusztusában hatalmas doppingbotrány rázta meg a nemzetközi atlétikai világot: a német ARD televíziós csatorna és a brit The Sunday Times ötezer sportoló 12 ezer vérmintaeredményét szerezte meg, ezek alapján mintegy nyolcszáz versenyzőt kellett volna felelősségre vonni, de kétharmaduk ügyét eltussolták.

A legnagyobb számban oroszokról volt szó. A nemzetközi szövetség új vezetésénél a bűnös ország azonnal feketelistára került. A riói olimpián csupán egyetlen atlétája, a szépséges távolugró Darja Klisina indulhatott semlegesként, aki az Egyesült Államokban él. Az idei dohai vb-re viszont már harmincan kaptak rajtengedélyt, vagyis sikerült visszaszivárogniuk.

S ugyan a 2014-es, Szocsiban rendezett téli olimpia után feltárták, hogy a házigazda jó néhány hazai pozitív mintát negatívra cserélt ki – a 33 érméből utólag 11-et visszavettek tőle –, idén januárban úgy tűnt, hogy a megtisztulás útjára lépett, amikor a WADA-nak átadták a moszkvai doppinglabor adatait. Csak éppen az utóbbi hónapokban kiderült, hogy ezek az adatok bizony nem stimmelnek, újra a manipulálás esete forog fenn, ezért jutottunk oda, ahol most tartunk.

Az oroszok persze a térdepeltetésüket inkább politikai síkra terelik, összefüggésben a Nyugat részéről őket sújtó gazdasági intézkedésekkel (igaz, itt tehetnénk egy kitérőt a Krím megszállásához), meglehet, ebben is van igazság.

Mert miközben például a kínaiak háza táján nem kutakodnak, a nagy medvének megint adtak egy méretes maflást a miheztartás végett, ami sokakban kéjes bizsergést kelthet. De nem szorították be a barlangjába, a kiskaput újra nyitva hagyták előtte.

Az oroszok kizárása az olimpiákról és a világbajnokságokról egyelőre első fokú döntés, most jönnek a jogi csűrés-csavarások és a fellebbezés. Vlagyimir Putyin a jelek szerint a római jogban is jártas – ő is politikai döntést emlegetett –, erre hivatkozva utasította vissza a kollektív büntetést, mondván: az nem terjedhet ki olyanokra, akiknek az adott szabályszegéshez nincs közük.

Az olimpiai részvételről a NOB, a vb-indulásról a sportági világszövetségek döntenek majd, és igazából az újra elővett atlétáknak és a súlyemelőknek lehet okuk félni. A zászlajától, himnuszától való megfosztás persze önmagában is hatalmas arculcsapás a fél világ egykori urának.

A kangnungi lelátókon a temérdek orosz zászlót látva – mert ott nem lehetett betiltani – azonban inkább azt szűrhettük le, hogy ez összeforrasztja a nemzetet.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.