Örömkönnyek

A mai viszonyok között nem igazán számít, 2022-ben ki lesz Orbán Viktor ellenfele. A globális elit ugyanis bárkiből képes ütőképes kormányfőjelöltet kreálni.

MTI/EPA/Polaris Images pool/Chris Kleponis Fotó: MTI/EPA/Polaris Images pool/Chris Kleponis

Az elmúlt években szédületes erők mozdultak meg Donald Trump személye és politikája ellen. Talán még nem volt az Egyesült Államoknak olyan vezetője, akire ilyen hatalmas nyomás nehezedett volna. Elnökségének minden percében szimpla futóbolondnak beállítva támadta őt az amerikai, illetve a nemzetközi balliberális média. Mindig volt egy hollywoodi színész, egy vezető értelmiségi vagy egy Wall Street-i pénzember, aki elmondta, hogy a Trump-érában maga a létezés is elviselhetetlen.

Az mindenesetre egyértelműen kijelenthető, hogy Trump ütésállónak bizonyult. Még ilyen körülmények között is – rácáfolva a közvélemény-kutatók méréseire –, valószínűleg csak egy hajszállal veszített. (A jogi eljárások még tartanak.)

Érdemes azért néhány szót ejteni a kampányról, valamint a választás lebonyolításáról. Ha a rule of law (jogállamiság) feliratú homokozóformával rohangáló balliberális siserehad más országban tapasztalt volna hasonló jelenségeket, már diktatúrát, banánköztársaságot, világraszóló csalást kiáltott volna. (Magyarországon a választások tisztaságát nemzetközi megfigyelők is figyelemmel kísérik.)

Napokig számolták a szavazatokat, amelyek között nem kis számban voltak olyanok, amelyeket halottak nevében adtak le. A republikánusok nem lehettek jelen több demokrata irányítású nagyváros szavazatainak összeszámlálásánál. A levélszavazatok gyártására létrehozott, szürkezónában tevékenykedő demokrata iparág termelési adatai a demokraták tervei szerint alakultak.

A Facebook és a Twitter is kivette a részét a háborúból. Nemes egyszerűséggel letiltották a demokrata elnökjelöltről és a fiáról szóló kompromittáló, korrupciógyanús anyagokat. A kényes információkat egyébként szinte minden fősodratú amerikai orgánum figyelmen kívül hagyta.

Eközben a globális elit elegánsan elfordította a fejét, és a jogállamiság kereteit néhány napra átrajzolva sunyin hallgatott.

Trump bukása sokaknak sok mindent megér.

Jól mutatja, milyen érzelmek szabadultak fel, hogy amikor Biden átvette a vezetést, a „független” CNN – képernyőn lévő – munkatársa egyszerűen elsírta magát. (Arra tippelek, örömében tette ezt.)

Bident egyébként a kampány során fékezett habzással üzemeltették, kivonták a tűzvonalból, tanácsadói nyilván nem szerették volna, ha túl sok szerencsétlen megjegyzést tesz. Obama egykori alelnökét a Wall Street és a balliberális médiumok juttatták az elnöki székbe, saját intellektuális teljesítménye nem sok szerepet játszott a kérdőjelekkel teli diadalban.

A globális elit mindenesetre fellélegzett. A brüsszeli vegykonyhán már csillogó szemekkel keverik a Magyarország elleni vegyületet. Várhatóan az úgynevezett Soros-hálózat is nagyobb fokozatra kapcsol, a célpontok, az alanyok már régen megvannak, most már csak az állítmányokat és a jelzős szerkezeteket pontosítják.

Ami a magyar konzervatív oldalnak ebből az egészből nagyon fontos, az az, hogy a mai viszonyok között nem igazán számít, 2022-ben ki lesz Orbán Viktor ellenfele. A globális elit ugyanis bárkiből képes ütőképes kormányfőjelöltet kreálni. Anyagi erőforrásaik végtelenek, eszközrendszerük szinte mindenre alkalmas.

Az országgyűlési választás napja még távolinak tűnik, de a harc elkezdődött.