Ezeket a tanulságokat érdemes lenne fontolóra venni akkor, amikor Nagy-Britannia de facto is elhagyta az Európai Uniót – lazábbra véve az általa fojtogatónak vélt függőséget –, s Európa egy újabb gazdasági válságból igyekszik kikecmeregni. Minden jel arra mutat, hogy a legerősebb európai NATO-tagállam kiválásával, a járvány okozta gazdasági visszaesés miatt a tagországoknak jobban össze kellene fogniuk, mint valaha, az Európai Uniónak gazdaságilag és katonailag is önellátóvá, önállóvá kellene válnia. Ugyanis bármennyire befolyásolja életünket a globalizáció, a Kínából eredő vírus, az amerikai választások kimenetele, a mi életünk itt, Európában van. S ezen elsősorban mi magunk tudunk változtatni.
Ám amilyen bizarr volt az elmúlt év, ugyanolyan bizarr az a filozófia is, amely az európai fősodratú politikát vezérli manapság. Az együttműködés helyett a konfrontáció és a provokáció tűnik a mérvadó irányvonalnak, amely a legnagyobb válság közepette is felesleges politikai vitákat szül. Miközben tavasszal egész Európa rendkívüli intézkedéseket hozott a járvány megfékezése érdekében, hazánkat ugyanezért lediktatúrázták. Miközben az elmúlt év utolsó napjaiban – az EU egységét jelképezve – egyszerre kezdődött meg a koronavírus elleni oltási kampány Európában, Magyarországot széthúzással vádolták meg, amiért egy nappal korábban kezdte a vakcinálást.
A válságból előbb-utóbb ki fogunk kecmeregni, de a fojtogató politikai viták az új évben is velünk maradnak, kétségessé téve az európai összefogás sikerét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!