Új jobboldali szövetség

A vezető magyar kormánypárt nem az EU elhagyásában, hanem a reformjában gondolkodik.

Budapest, 2021. március 22. Magyar és lengyel nemzeti zászló a magyar-lengyel barátság napja alkalmából a Sándor-palotán 2021. március 22-én. Ezen a napon Áder János köztársasági elnök online megbeszélést folytatott Andrzej Duda lengyel elnökkel. A két elnök a tanácskozás során felidézte a két nemzet történelmi sorsközösségét, méltatták a közös értékeket és az együtt elért eredményeket, és több aktuális európai és nemzetközi kérdést is megvitattak, beszéltek továbbá a koronavírus-járványról. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi Forrás: MTI

Szívgyógyszer után kiáltó információt szórt egy hete az éterbe a Klubrádió tudósítója, amikor az uniós csúcs után úgy fogalmazott: „Orbán Viktor még sosem volt ennyire elszigetelve”, és „az európai kapcsolatait szinte teljesen lerombolja”. A „független megfigyelő” vészjósló megállapítása előtt leginkább Mark Ruttét (ügyvezető holland kormányfő, januárban lemondásra kényszerült), valamint luxemburgi kollégáját, Xavier Bettelt hozta ki a sodrából a magyar gyermekvédelmi törvény. Beszámolók szerint Bettel még könnyeket is csalt a többiek szemébe, amikor arról beszélt, az anyja is utálja, amiért a saját neméhez vonzódik, és most a magyar törvény is rátett erre egy lapáttal. Három a Benelux igazság: a belga Alexander de Croo hozzátette, Orbán Viktornak is el kell gondolkoznia azon, maradhat-e Magyarország az unióban.

A válasz benne volt a kormányfőnek a magyar függetlenség napján, két hete elmondott beszédében, és kiolvasható annak a tizenhat európai pártot – köztük a Fideszt – tömörítő jobboldali szövetségnek a nyilatkozatából, amely tegnap vált ismertté. A vezető magyar kormánypárt nem az EU elhagyásában, hanem a reformjában gondolkodik. Egy olyan unióban, amely nem az Európai Egyesült Államoknak is nevezett – és a hazai baloldalon népszerű – liberális szuperállam irányába akar továbbfejlődni, hanem a nemzetek, a családok és a keresztény értékek mellett (értsd: a központosító, migrációs és genderszemlélettel szemben) kötelezi el magát. A szövetség összetétele nem arra utal, hogy Magyarország a továbbiakban magányosan áll majd, és legfeljebb Xavier Bettel anyjával léphet véd- és dacszövetségre.

A Fidesz legfőbb stratégiai partnerei a szövetségben a lengyel politika erős embere, Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság (PiS), valamint az olasz jobboldal, Matteo Salvinivel az élen. Óriási áttörés lenne, ha a francia Nemzeti Tömörülés éléről indulva Marine Le Pen jövőre le tudná győzni Emmanuel Macront az elnökválasztáson – most először valós esélye van rá. Az újdonsült Magyarország-ütlegelő, a német zöldpárti Daniel Freund a Twitteren már azon hüledezik, hogy az új „Frankenstein-szövetségnek” 118 képviselője lehet az Európai Parlamentben, több, mint a liberálisoknak... Guten Morgen, Herr Freund, a nemzetek alakuló Európájában! Nem úgy tűnik, hogy nagyon rászorulnánk Rutte, Bettel és De Croo – egészen véletlenül: mindhárman liberálisok – barátságára. Lássuk be közösen, nem ugyanazt az uniót akarjuk építeni – itt egy másik kávéház nyílik éppen.

Egy-másfél évtizede ért már ez. A folyamat leglátványosabb mozzanata a brexit volt, amikor a britek azt mondták, ebből elég, a perdöntő eleme pedig Angela Merkel vonalzótrükkje, amellyel behúzta a CDU-t

– nemcsak az Európai Néppárt, de egész Európa legfontosabb pártját – a balközépre. Ennek értékromboló hatásáról a CDU jobbszárnyára szorult politikusok és konzervatív értelmiségiek (Arnold Vaatz, Ingo Gondro, Klaus-Rüdiger Mai) e hasábokon beszéltek nemrég. A mai már nem Helmut Kohl CDU-ja, de Németország sem az ő Németországa, és Európa sem az ő Európája. Amikor Kohl és Jacques Chirac vitték a prímet egy EU-csúcson, nem az volt a fő téma, kit nem szeret az anyja és miért. Félreértés ne essék, ennek semmi köze a saját nemükhöz vonzódó emberek elfogadásához, ahogy annak sem volt semmi köze a „menekültekkel való együttérzéshez”, hogy beengedjük-e a határokon átcsörtető egymillió migránst. E kérdések lényege, hogy migrációpárti és genderszemléletű Európában akarunk-e élni – mert másoknak ehhez fűződik érdekük – vagy egy másfélében. Tizenhat európai párt mostantól a saját útját járja.

Borítókép forrása: MTI/Bruzák Noémi