A hazudozás és a gátlástalanság a bolsevik lélektan alapvető vonása a kezdetektől napjainkig. A hatalom megragadásért és bármi áron való megtartásáért válogatás nélkül minden eszközt bevetni kész, forradalmi etikának csúfolt totális erkölcsi nihil rémlik fel Gyurcsány Ferenc legutóbbi interjújából. Az elődök Lenintől Sztálinig, Kun Bélától Rákosi Mátyáson át Kádár Jánosig ugyanezt képviselték: a cél szentesíti az eszközt, a forradalmár nem bíbelődhet holmi skrupulusokkal, erkölcsi vagy éppen jogi aggályokkal.
A baloldal vezére most azzal fenyegetőzik, hogy a szakembereik már készítik a politikai, közbiztonsági és jogi forgatókönyvet arra az esetre, ha nem lesz békés a hatalomváltás.
A választások jövő áprilisban esedékesek, és pillanatnyilag a felmérések szerint nem áll győzelemre a baloldal, de Gyurcsányék már készülnek a hatalomgyakorlásra. Az eszközöket ismerjük, van tapasztalatunk bőven a „demokratikus baloldal” jogállamiság értelmezéséről és gyakorlatáról. Tüntetők véresre verése, szemkilövetés, statáriális ítéletek, börtön, ellenzéki politikusok elleni adatgyűjtés titkosszolgálati eszközökkel – hogy csak a legfajsúlyosabb „demokratikus jogállami” módszereket említsük.
A múltból kiindulva nincs okunk, hogy ne vegyük komolyan az Apró-villa lakójának fenyegetését, ami egyébként, ha figyelmen kívül hagyjuk Gyurcsány előéletét, akkor is botrányos egy magát demokratának nevező politikustól.
De nem hagyjuk figyelmen kívül a múltat, mert az végzetes hiba lenne! Már csak azért is, mert Gyurcsány a hataloméhségének erőfitogtatással is nyomatékot adó kijelentései mellett gátlástalanul hazudik megint. A DK és a baloldali holdudvar a sajtója segítségével évek óta folytatja az újmúlt-gyártást, a 2006-os történések átértelmezésével, tények letagadásával vagy éppen a rendőrterror bagatellizálásával. Amikor Dobrev Klára kijelenti, hogy a 2006 őszi utcai harcokban sokkal több rendőr sérült meg, mint tüntető, vagy a férje sértegeti, gúnyolja azt a tüntetőt, akinek a szemét kilőtték az ő jóváhagyásával, netán kifejezett utasítására – a pontos igazságot talán már soha nem fogjuk megtudni –, akkor észre kell vennünk, hogy az új múlt, vagyis a történelemhamisítás sajnos részben sikeres. Ugyanis ha nem lennének egyre többen olyanok, akik elhiszik mindezt, vagy legalábbis hajlamosak relativizálni a múlt ködébe vesző eseményeket, akkor nem állnának a nyilvánosság elé ilyen bicskanyitogató arcátlanságokkal. Sőt már odáig merészkednek a hazudozásban, hogy nem egyszerűen Gyurcsányból és társaiból kreálnak ma született bárányt, akik senkihez egy újjal sem nyúltak, hanem a Fideszt és az akkor utcára vonuló tömegeket vádolják alkotmányos puccskísérlettel, felforgatással.
Annyira félkegyelműnek vagy amnéziásnak nézik az embereket, hogy a történések ok-okozati viszonyát is meghamisítják, ugyanis az idézett interjúban Gyurcsány azt állítja, hogy a fideszes tábor nem tudta békével viselni a 2006-os választási vereséget és ezért az utcára vonultak, hogy erőszakkal megdöntsék a frissen megválasztott kormányt. A valóság viszont az, hogy Gyurcsányék a közvélemény félrevezetésével, hazudozással, adatok eltitkolásával, vagyis csalással nyertek választást, aminek az eredményét akkor mindenki elfogadta. A jogos felháborodás vitte utcára a tömegeket, amikor hónapok múlva, szeptember 17-én kiszivárgott Gyurcsány őszödi beszéde, melyből kiderült az a förtelmes aljasság, amit elkövettek a magyar társadalom ellen.
Ezért életbe vágóan fontos, hogy minden nap emlékeztessük az embereket, kik ezek az emberek, mit követtek el, és mire készülnek jövő áprilisban.
Mert, ahogy szoktuk mondani: bolsevik kutyából nem lesz demokratikus szalonna.
Borítókép: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke köszönti Horn Gyulát, az MSZP volt elnökét, volt miniszterelnököt 75. születésnapján a Magyar Nemzeti Galériában, amikor ünnepséget rendeznek magas rangú külföldi vendégek, kormánytagok, képviselők, a magyar kulturális, köz- és üzleti élet jeles személyiségei részvételével. Balra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke. Fotó: MTI/Kovács Attila
