A jobboldal szavazói kapaszkodjanak meg, nehéz kérdés következik! Miért segít a polgári oldalnak, hogy 2019-ben a baloldal átvette Budapest és több település irányítását? Nagyon sokan élték meg ugyanis rosszul, hogy Gyurcsány Ferenc és szövetségesei olyan pozícióba jutottak, amely megnyitotta az esélyt arra, hogy egy bukott politikai világ emberei döntéshozó helyzetbe jussanak. Nem baj, hogy ez megtörtént. Mégpedig azért, mert attól jobban semmi nem emlékeztethet a 2010 előtti világra, mint a letűnt időszak szereplőinek a tevékenysége.
A hírek arról szólnak, hogy Budapest vezetése a Városházát is eladná. Ennél látványosabban nem lehetne illusztrálni a baloldali irányítás csődjét. Nekik a hatalom nem szól másról, mint saját maguk anyagi gyarapodásáról. Ez az a csapat, amelyik populizmussal vádolja az Orbán-kormányt. De mit nevezünk ennek? A populizmus a nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések összessége. Ez lenne a baj?
A 2010 előtti időszakban mintegy egymillió ember vett fel devizahitelt. Ha hozzászámoljuk a családtagokat is, akkor jóval nagyobb körről beszélhetünk. Nekik a gyengülő forintárfolyam és az állam tétlensége a megélhetésüket veszélyeztette. Nem kevesen voltak, akik mindenüket elvesztették… A balliberális kormány olyannyira nem volt populista, hogy a füle botját nem mozdította a bajbajutottak segélykiáltására. Sőt Gyurcsány Ferenc nem győzött a gyenge forint mellett érvelni azokban az időkben.
Mindezek fényében fel lehet tenni még egy kérdést, ami miatt azonban nemcsak a jobboldali, hanem a baloldali szavazók is megkapaszkodhatnak. Ez így szól: ha a baloldal lenne most hatalmon, mennyit kellene fizetni a rezsiért? Nem kell találgatni, ezt forintra lehet tudni. A baloldal anno az ország közműszektorát is eladta, majd a piacra (azaz a külföldi cégek haszonlesésére) bízta az energiaárakat. A legújabb messiásuk, Márki-Zay Péter már jelezte, hogy ő is így képzeli el a jövőt, magyarán a tegnap kerekét forgatná át a holnapba. Szerinte az energiáért fizetett összeget emelni kell, mert ez tanít meg takarékoskodni. A rezsit pedig úgy kell csökkenteni, hogy kevesebb áramot, gázt és vizet használunk. Azt még nem tette hozzá, hogy ha nem eszünk meleg ételt és nem fürdünk, miközben megfagyunk, akkor tesszük a legtöbbet a „fenntartható fejlődésért”. Még ez is eljöhet, de addig is a baloldal „jobboldali” kirakatbábuja a szeretet nyelvén kíván a gyűlölet ellen harcolni az általa fasisztának nevezett kormány ellen.
És akkor jöjjön a lényeg: Márki-Zay Péter nem jobboldali és nem is baloldali. Ugyanazt fújja, amit a globalista erőknek lefeküdt Gyurcsány Ferenc, ezért mondta azt, hogy a bevándorlókat lehet integrálni, a rezsiárakat pedig a piacra kell bízni. Ha most hatályban lenne a Márki-Zay Péter által javasolt rezsipolitika, akkor az egy átlagos háztartásnak közel 44 ezer forintos többletköltséget jelentene havonta. Azaz: évi mintegy hatszázezer forint pluszkiadásról beszélnénk. Ha Márki-Zay Péter és a háttérből irányító Gyurcsány Ferenc lenne hatalmon, akkor elképzelhetetlen lenne, amit az Orbán-kormány bejelentett, miszerint november 15-től a 95-ös benzin és a gázolaj árát 480 forintos felső határral rögzítik.
Az állam tegnap elkezdte kézbesíteni a nyolcvanezer forintos nyugdíjprémiumot, hónapokon belül pedig a gyermekes családok visszakapják az idén befizetett személyi jövedelemadójukat. Ez populizmus? Vagy arról van szó, hogy olyan kormánya van az országnak, amely az emberek érdekét szem előtt tartva politizál? Az írásbeli választ jövő áprilisban lehet papírra vetni.
Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: MTI/Mónus Márton)
