Márki-Zay Péter nem más, mint a magyarországi balliberális oldal „szegénységi bizonyítványa”. Óriási az intellektuális válság azon a térfélen. A kormányzásba belebukó Gyurcsány Ferenc ügyes hatalomtechnikusként mozgatja a szálakat, a nívó azonban roppant alacsony. Miután semmit nem változott az az oldal, ott folytatnák egy esetleges választási győzelem után, ahol 2010-ben be kellett fejezniük a dicstelen tevékenységüket.
Márki-Zay Péter egyértelművé tette, hogy a gazdaságpolitikában liberálisnak tartja magát. Szerinte nem jó, ha az állam szerepe erős, ezért kormányon inkább visszaszorítaná a központi szabályozás lehetőségeit. Játsszunk el azzal a bizarr gondolattal, miszerint ez így is történne! Mi lenne ennek a jelenlegi helyzetben a következménye?
Búcsút lehetne mondani a 2013 óta működő rezsicsökkentésnek. A hatósági árszabályozás megszűnne, korlátozás nélkül szabadulhatna rá a területre a piac. Ez éves szinten most százezrekkel emelné meg a számlákat. Az üzemanyagok árának emelkedése ellen sem védene semmi, miután itt is az állam lépett közbe a 480 forintnál meghúzott árplafonnal. A kamatstop is elillanna, a változó kamatozású jelzáloghitelek havi részletei könnyedén kúszhatnának fölfelé. Az alapvető élelmiszerek árának növekedését sem fékezné az állam, hiszen Márki-Zay Péter és társai itt is elképzelhetetlennek tartják a központi fellépést.
A baloldal teljes érzéketlenségét mutatja, hogy akkor is szörnyülködnek a kormány lépésein, amikor az egész világon gondot okoz az infláció. Hiába próbálják azt a látszatot kelteni, hogy kizárólag Magyarországon van ez így. Ez egész egyszerűen nem igaz. Olyannyira nem, hogy a hazai áremelkedések mögött döntő részben a nemzetközi folyamatok húzódnak meg. Az Orbán-kormány ebben a rendkívüli helyzetben védelmet nyújt az ország lakosságának.
Az Egyesült Államokban negyven-, míg Németországban harmincéves csúcsra nőtt az infláció, hogy csak ezt a két erős gazdaságú országot említsük. Ennek a hátterében a többi között az áll, hogy a teljes ágazatokat befolyásuk alatt tartó globális óriáscégek a válság időszakát kihasználva soha nem látott extraprofitot zsebelnek be. Ezek azok a monopóliumok, amelyek termékeit nem lehet helyettesíteni, hiszen egyeduralkodóak a piacon. Úgy játszanak az árakkal, ahogy nem szégyellik. Erről beszélt nemrégiben a Magyar Nemzetnek György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. Felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaválság közepette huszonnégy vezető amerikai olaj- és gázipari társaság 174 milliárd dollárnyi nyereséget ért el. Ennek is köszönhető, hogy az energiaárak rendkívüli módon növekedtek, ami meghatározó szerepet játszik az infláció növekedésében.
A globális folyamatokat nem lehet teljes mértékben megállítani, de a hatásukat tompítani lehet. Ez így történik Magyarországon, ahol az állam nem rest élni a szabályozó szerepével. Ezért lépett hatályba 2013-ban a már említett rezsicsökkentés, de ezért jön most az élelmiszerárstop is. Mindezek mellett januártól kétszázezer forintra nőtt a minimálbér, amely a kereseteket minden területen felfelé tolja. A nyugdíjemelés és a 13. havi juttatás visszaépítése is segít abban, hogy több pénzből gazdálkodhassanak az emberek.
A balliberális pártok nem támogattak egyetlenegy olyan intézkedést sem, amely hozzájárult az emberek anyagi biztonságának erősítéséhez, amikor pedig kormányon voltak, emelték a közterheket, és kiszolgáltatottá tették a lakosságot. Erre készülnek most is, amit április 3-án lehet megakadályozni.
Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Ripost/Máté Krisztián)
