Bízz Istenben, és tartsd szárazon a puskaport! – vallotta Cromwell. Nem véletlen, hogy mára közhellyé vált a vasbordájú hadvezér szentenciája, és gyakorta idézik, ha azt próbálja vitatni valaki, hogy a békéhez elengedhetetlen a megfelelő szintű katonai képesség és készültség. Mert bármennyire paradoxonnak tűnik is, sajnos nagy igazság, hogy a béke megőrzéséhez fegyverkezni kell, legalábbis fel kell készülni a legrosszabbra, amióta csak világ a világ. Európában például látszólag ma béke van, a kontinens keleti szélén azonban ismét ott kísért a fegyveres konfliktus réme, és ráadásul mindez szinte a szemünk előtt zajlik, a szomszédunkban, a nagyhatalmak által egyfajta ütközőzónának használt Ukrajnában. Oroszország és az Egyesült Államok ismét a rossz emlékű hidegháború útjára lépett, ennek jegyében pedig az egyik mogul katonákat sorakoztat fel Ukrajna határvidékén, miközben a másik több száz millió dollár értékben szállított fegyvereket Kijevbe. Kölcsönösen fenyegetik is egymást a felek, sötét árnyakat rajzolva a keleti égre.
Ebben a helyzetben bizony szárazon kell tartani a puskaport nekünk is, hiszen a helyzet egyik napról a másikra akár el is durvulhat, és akkor az országot meg kell védeni. Nem beszélve arról a több mint százezer kárpátaljai magyarról, akik most azért vannak kitéve közvetlenül is a háborús veszélyeknek, mert a trianoni diktátum eredményeként aljas módon és brutálisan átrajzolták az államhatárokat. De képzeljük el, milyen helyzetben lenne ma Magyarország, ha 2010-ben a baloldal marad hatalmon, és folytathatják az addigi „honvédelmi” politikát!
A szocialista–liberális kormányok idején nemhogy nem tartották szárazon a „puskaport”, hanem arra hivatkozva, hogy a NATO majd úgyis segít mindenkin, úgynevezett missziós hadsereget építettek, vagyis figyelmen kívül hagyták a Magyar Honvédség alapfeladatát, a haza védelmét. Azt tették a hadsereggel, amit általában az egész országgal is: hagytak lepusztulni szinte mindent, ami érték, és dobra vertek mindent, amiből pénzt lehet csinálni, ami mozdítható. Laktanyákat zártak be egymás után, hogy hasznosíthassák az értékes ingatlanokat, hulladékként adták el a haveri cégeknek a haditechnikai eszközöket, hogy dagadhassanak a bankszámlák, a pártkasszák, hogy épülhessenek a magánvillák az elvtársaknak a budai lejtőkön.
Igaz, a szovjet örökség darabjai már elavultak voltak, de nem vettek helyettük szinte semmit, a Gripen vadászgépek bérleti szerződésén kívül nem folytattak le értékelhető katonai beszerzést. Ez oda vezetett, hogy amikor a polgári kormány újra átvette tőlük a hatalmat, a honvédségnek alig volt néhány harckocsija, helikoptere, harcjárműve, amely még használható. A nagy kótyavetyét levezénylő balliberális garnitúra jeles tagja volt Márki-Zay Péter „árnyékkormányának” honvédelmi politikusa, Vadai Ágnes is, aki a szaktárca egykori államtitkáraként szintén nem arról volt híres, hogy bármit is tenne ennek a folyamatnak a visszafordításáért, hanem inkább arról, hogy púposodtak az irodájában a tálcák a lazacos szendvicsektől.
Most ugyanez a társaság szajkózza újra azt, hogy mire ez a gyors és nagymértékű fegyverbeszerzés egy súlyos gazdasági válság idején. Pedig a magyarázat éppen a 2010 előtti korszak értékelésében rejlik. A balliberális kormányok garázdálkodása után ugyanis a nulláról kell szinte újraépíteni mindent, és az Orbán-kormány ezt el is kezdte. Ilyen ütemű fejlődést rég nem láthattunk a Magyar Honvédségnél, a légierő többek között új helikoptereket, szállító repülőgépeket, a szárazföldi erő új kézifegyvereket, tankokat, harcjárműveket, tüzérségi eszközöket kap, és hamarosan érkezhetnek új vadászgépek is. Végre előrelépünk. Nincs hátraarc.
Borítókép: Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án. Oroszország a becslések szerint százezer katonát és harcjárművet vonultatott fel az elmúlt hetekben Ukrajna északi, keleti és déli határa térségében, ami miatt Kijev és a nyugati országok attól tartottak, hogy Moszkva Ukrajna elleni támadásra készül (Fotó: MTI/AP)
