Igaz, a szovjet örökség darabjai már elavultak voltak, de nem vettek helyettük szinte semmit, a Gripen vadászgépek bérleti szerződésén kívül nem folytattak le értékelhető katonai beszerzést. Ez oda vezetett, hogy amikor a polgári kormány újra átvette tőlük a hatalmat, a honvédségnek alig volt néhány harckocsija, helikoptere, harcjárműve, amely még használható. A nagy kótyavetyét levezénylő balliberális garnitúra jeles tagja volt Márki-Zay Péter „árnyékkormányának” honvédelmi politikusa, Vadai Ágnes is, aki a szaktárca egykori államtitkáraként szintén nem arról volt híres, hogy bármit is tenne ennek a folyamatnak a visszafordításáért, hanem inkább arról, hogy púposodtak az irodájában a tálcák a lazacos szendvicsektől.

Most ugyanez a társaság szajkózza újra azt, hogy mire ez a gyors és nagymértékű fegyverbeszerzés egy súlyos gazdasági válság idején. Pedig a magyarázat éppen a 2010 előtti korszak értékelésében rejlik. A balliberális kormányok garázdálkodása után ugyanis a nulláról kell szinte újraépíteni mindent, és az Orbán-kormány ezt el is kezdte. Ilyen ütemű fejlődést rég nem láthattunk a Magyar Honvédségnél, a légierő többek között új helikoptereket, szállító repülőgépeket, a szárazföldi erő új kézifegyvereket, tankokat, harcjárműveket, tüzérségi eszközöket kap, és hamarosan érkezhetnek új vadászgépek is. Végre előrelépünk. Nincs hátraarc.

Borítókép: Orosz páncélozott járművekből álló konvoj halad egy autópályán az Oroszország által 2014-ben bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigeten 2022. január 18-án. Oroszország a becslések szerint százezer katonát és harcjárművet vonultatott fel az elmúlt hetekben Ukrajna északi, keleti és déli határa térségében, ami miatt Kijev és a nyugati országok attól tartottak, hogy Moszkva Ukrajna elleni támadásra készül (Fotó: MTI/AP)