Nem tudom, kell-e, érdemes-e még/már egyetlen szót is vesztegetni a hazai baloldal pártjaira, politikusaira. Már az elnevezéssel is bajban vagyok: magyarországi baloldal? Ez a név maga a hazugság, hiszen ugyan itthon élnek (többnyire), a magyar adófizetők finanszírozzák (többnyire, plusz az amerikai és egyéb milliárdok) működésüket, de hogy nem magyar érdekeket képviselnek, az egészen bizonyos. Sorosék nem a szép szemükért nyomják nekik a dollármilliókat. A baloldali jelző meg csak egy elfonnyadt fügefalevél meztelen politikai testükön: nem jelent és nem takar már el semmit.
Hogy mégis róluk beszélünk, az csak azért történik, hogy a kedves magyar szavazópolgárok el ne felejtsék, kikkel is van dolguk. Arról már sokszor írtunk, hogy az európai uniós intézményekkel való jogállamisági vitáink nyugvópontra jutottak. Legalábbis ami a dolog technikai részét illeti, a bizottság kéréseit a magyar kormány teljesítette, vállalta ezek jogszabályba foglalását. Úgy hírlik, az illetékes bürokraták számára is elfogadható válaszokat adott a kormány. Azt is megírtuk, hogy mindez nem jelenti automatikusan azt, hogy egyetlen eurócentet is kapnánk a nekünk járó uniós pénzekből, lásd a lengyel példát. Az illetékes bizottsági főosztályon kívül még számtalan, egyébként a mi ügyünkkel kapcsolatban semmilyen felhatalmazással és illetékességgel nem rendelkező bürokratikus és politikai aktor szól majd bele a dolgainkba.
Nincs is ezzel baj: az Európai Parlament globalista, félhülye politikusaitól mit is várnánk mást? Nekik a magyar érdek annyit sem számít, mint migránsbolha tökén a pattanás. De itt van a mi milliárdokban mérhetően drága ellenzékünk, akik a választás előtt teleujjongták a világot, hogy most aztán megbuktatják a gonosz Orbán Viktort, de addig is egyetlen fillért se Magyarországnak, mert a jogállam meg a stb. Igaz, idehaza azóta egy kicsit rekedtesebb a hangjuk, ami nem csoda, lassan fél éve sírják tele a párnájukat éjjelente ekkora vereség láttán. Külföldön, Brüsszelben bezzeg már egészen bátrak és hangosak. Ott Gyurcsányné, Cseh Katalin és a többiek követelik rikácsolva Magyarország megbüntetését, megfosztását a magyar embereknek járó uniós forrásoktól?
Nem Orbán Viktortól, nem a magyar kormánytól lopják el a pénzt, hanem a magyar néptől. A pedagógusoktól, az egészségügyi dolgozóktól, a vállalkozóktól. Közben itthon, igazi kétszínű senkiházikként sopánkodnak, mint ez a Karácsony nevű, főpolgármesternek látszó valaki, hogy jaj, nagyon remélik, megkapjuk az uniós pénzeket, mert azok nélkül a főváros is bajba kerül. És a többi is telesírja az étert a tanároknak meg az ápolóknak járó béremelésért, aztán kimegy, és hátba szúrja a tanárokat meg az orvosokat. Mindezt azért, hogy megbuktassák Orbán Viktort, és persze megbüntessék ezt az ostoba népet, amelyik nem rájuk szavazott. Tizenkét év után azért csak rájöhettek volna már, hogy a magyar nép nem szereti az árulókat. Nem Orbán Viktornak ártanak, hanem a saját rituális öngyilkosságukat mutogatják minduntalan.
