Nem tudom, ki hogyan van vele, de nekem az az érzésem, itt valakinek elgurult a gyógyszere. A letétbe helyezett felmondólevelek, a másképp gondolkodók vegzálása, a nyílt szembefordulás egy minisztérium döntéseivel nem orvosszakmai, hanem kőkemény politikai lépések sorozatának tűnik a laikus szemlélődő számára. Márpedig az orvosok sem azt várják a kamarájuktól, hogy ez a testület legyen a kormány legharcosabb ellenzéke. Erre mondta azt Gulyás Gergely a Kormányinfón, hogy amennyiben a kamara tagjai közül bárki politizálni akar, az lépjen be egy neki szimpatikus pártba. Csak jelzem, hogy a DK-ban most intenzív tagtoborzás folyik, mindenkit vár a Gyurcsány házaspár.
De a viccet félretéve, teljesen komolyan kérdezem: velünk, gyógyítandókkal törődik valaki ott a kamaránál? Elnökük szerint ők úgy szocializálódtak, hogy az első és legfőbb parancs a beteg érdeke, és csak utána jött, hogy mit mondott a főnök. Mostani viselkedésük viszont épp arra utal, hogy mindennél fontosabb megmutatni, mennyire kemények, nekik ne dumáljon egy miniszter. Kincses Gyula azt is mondta, az orvosok nem alkalmazottak, hanem egy gondolkodó társadalom. Ezt szerintem egészen másképp kellene bizonyítani.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!