A huszonegy, modellt váltó egyetem 105 kuratóriumi tagja közül – írd és mondd! – tíz volt állami vezető, ám időközben ők is vették a kalapjukat, hogy kihúzzák a szőnyeget Von der Leyenék „érvei” alól. Politikus tehát már egy sincs a kuratóriumokban (nem úgy, mint a nyugati egyetemekéiben), Brüsszel láthatólag mégsem kegyeskedik visszavonni az Erasmus-verdiktjét. Ha engem kérdeznek, nem is fogja.
A rektorok hosszasan (és gyermeki naivitással) sorolják a tényeket. Ők valami furcsa okból azt képzelik, a címzetteket csöppet is érdeklik efféle csekélységek. Egyébként azt sem értem, miért levelet írtak Ursulának. Köztudott, ő csak sms-eket olvas. (Aztán törli őket.)
Nincs egyetlen mondat, egyetlen szóköz a brüsszeli határozatban, amely köszönő viszonyban lenne a valósággal.
Mentségükre legyen mondva: nem is ezzel a szándékkal írták. Ahogyan a megelőző Sargentini-, Tavares- és Delbos-Corfield-jelentéseket sem. Ők zsarolni, kormányt buktatni akarnak. Ezért lázítják most éppen az egyetemistáinkat, kirekesztve őket az Erasmus-programból. És ugyanezért szórakoznak a nekünk járó uniós pénzekkel, amelyek egy részét – hiába teljesítettük az egyre újabb, hajuknál fogva előrángatott követeléseiket – sosem fogjuk megkapni. Gondolom, már rég ellopták vagy átutalták a pőre zongoristának a kijevi bunkerbe. Alvilági módszerekkel zsarolnak, terrorizálnak, rágalmaznak minket tizenhárom éve. Végtelen toleranciájukban képtelenek elviselni, hogy mások vagyunk, mint ők. Ám ha megpukkadnak is: mások maradunk!
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)