És hogy végre a slusszpoénnal is előrukkoljak: Szabados Krisztián Political Capitalja a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is bedolgozott Szilvásy György titokminisztersége táján potom 190 millió adóforintért. Abban az időben a hivatalt olyan pallérok vezették, mint Galambos Lajos (nem az áramtolvaj!), majd utóda, Laborc Sándor. Ők aztán Szilvásy pubival együtt belekeveredtek egy szaftos kémkedési ügybe, amelyből csak bő évtizedes jogi csűrcsavarás, dagonyázás után vakarták ki őket ügyvédeik és a kedves bíróság. A kémkedés vádja tehát megdőlt, az viszont bebizonyosodott, hogy Galambos NBH-vezérsége idején – Szilvásy miniszter engedélyével – ráeresztették a magyar titkosszolgálatra az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) illetékeseit. Ők hazugságvizsgálatokkal térképezhették föl az NBH-sok egy csoportját. Korlátolt elmével is belátható: egy effajta vizsgálat egyúttal hírszerző tevékenység is lehet, amellyel az oroszok adatokat szerezhettek a magyar titkosszolgák esetleges támadhatóságáról, beszervezhetőségéről. Ez még Galambos utódjának, Laborc Sándornak is szöget ütött a fejében (noha ruszofóbiában valószínűleg nem szenvedett, lévén a moszkvai KGB-akadémián végzett), ezért belső vizsgálatot rendelt el, majd ennek eredményét továbbította Szilvásynak. Tudatta főnökével: különösen érzékeny és védett adatok kerülhettek az oroszokhoz. Ám a bíróság szerint mindez nem kémkedés. Hogy akkor mégis micsoda? Sokunk szerint alaphangon hazaárulás.

Nos, ennek az NBH-nak osztogatta jó tanácsait a Szabados Krisztián-féle Political Capital. Annak az NBH-nak, amely nem hazaküldte, épp fordítva: behívta az oroszokat. Mindeközben a szintén Szabadosék tanácsaival fölvértezett Gyurcsányék átjátszották az oroszoknak a stratégiai magyar olajvállalat, a Mol jelentős tulajdonrészét, maga Ferenc pedig egy szerelmetes kislány elragadtatásával fogadta Vlagyimir Putyint az Apró-villában.

S most ugyanennek a Szabadosnak a csipet csapata akarja hazazavarni az oroszokat… Az arcátlanságnak nincs határa.

Borítókép: az ominózus „Ruszkik, haza” óriásplakát (Forrás: Ádám János/Észak-Magyarország)