Az Európai Unióval nagyon nagy bajok vannak. Lassan teljesen elveszíti demokratikus jellegét, naponta hágja át a maga által alkotott szabályokat, semmibe veszi a jogállamiság követelményeit, semmit nem tesz a rendszerszintű korrupció ellen és szemrebbenés nélkül lép át a legfontosabb európai alapértékeken. Közben a kilóra megvett baloldali politikusok és globalista bürokraták azokat a tagállamokat vádolják meg a felsorolt bűnökkel, amelyek kiállnak nemzetállamuk megerősítése mellett, őrzik szuverenitásuk maradékát. Így és ezért lett hazánk az unió fekete báránya.
Már az előző parlamenti választások idején több elemző felhívta a figyelmet arra, hogy súlyos demokráciadeficitet eredményez, ha gyakorlatilag eltűnik minden értékelhető különbség a leglényegesebb politikai kérdésekben a néppárt és a baloldal között. Ha nincs markánsan eltérő álláspont az illegális migráció, a válságok kezelése vagy éppen a genderőrület megítélésében, akkor nincs miből választaniuk az európai polgároknak, kiüresedik a többpárti demokrácia legfontosabb intézménye. Mára még súlyosabbá vált a helyzet.
A nemzetközi baloldal egyáltalán nem viseli már el az övétől eltérő álláspontot semmilyen kérdésben. Üldözi mindazokat, akik hangot mernek adni például békepártiságuknak a háborús uszítással szemben, továbbra sem fogadják el az illegális bevándorlók szétosztását vagy hittel vallják, hogy az apa férfi, az anya pedig nő.
A politikai nyomásgyakorlás akkora, ami már konkrét károkat okoz. Ott tartanak ugyanis, hogy jogi csűrés-csavarással, a szabályok sajátos értelmezésével elindítottak többféle eljárást, majd a rájuk való hivatkozással szerződések alapján járó, minden tagállamot megillető forrásokat tartanak vissza Magyarországtól és Lengyelországtól.
A szerződések őre, az Európai Bizottság pedig ahelyett, hogy visszafogná a hatáskörükön túlterjeszkedőket, asszisztál ehhez az aljas politikai garázdasághoz, nehogy idő előtt eltávolítsák a tekintetes biztosokat zsíros állásaikból. Közben pedig elmés ajánlásokat fogalmaznak meg, hogyan tudnánk magunkat végképp tönkretenni például a rezsicsökkentés eltörlésével, hiszen egy legatyásodott ország kiszolgáltatott népe és kormánya nyilván jóval kisebb ellenállást tud kifejteni az Európai Egyesült Államok képében testet öltő hagymázas birodalmi elképzeléseknek.
És itt a legfrissebb, amikor felszólítják az Európai Tanácsot, fossza meg Magyarországot az EU rotációs elnökségének lehetőségétől. Az hagyján, hogy semmi közük hozzá, ki a soros elnök, de ott ült és szavazott ellenünk az Európai Parlamentben az a nemrég szabaduló Marc Tarabella, akit azzal vádolnak, hogy legalább 48 millió forintnyi eurót fogadott el, hogy a testületben jobb színben tüntesse fel Katart, amit ő meg is tett. És nem szakad rájuk a mennyezet.
Sőt azon agyalnak, hogyan törölhetnék el az egyhangú döntés intézményét a nekik fontos ügyekben. Ez pedig olyan alapérték volt eddig, amelyik a békét és a biztonságot garantálta. Lényege, hogy nem háborúzunk, hanem addig tárgyalunk, amíg ki nem találunk egy mindenki számára elfogadható álláspontot. Ha ilyen nincs, nem döntünk. Mert az egység csak a sokszínűséggel mint másik alapértékkel együtt értelmezhető. És ha már alapérték, akkor említsük meg a szubszidiaritást is. Amit, ha figyelembe vennének a globalisták, nem vonnának el több döntési jogkört az uniós országoktól. Hiszen helyben dől el minden, az ott élők tudják igazán, mi a jó nekik, nem pedig a brüsszeli bürokraták irodáiban.
Szóval a birkának álcázott farkasok között megtiszteltetés fekete bárányként küzdeni az igazunkért. Magyarországért és immár Európáért.
