Ami csak egy újabb, igaz, nagyon fontos lépés a haderőfejlesztésben, az óriási lépés a győri légvédelmi rakétaezred esetében. A NASAMS rakétarendszer első elemeinek megérkezése szó szerint új fejezetet nyit a Magyar Honvédség légvédelmi képességének területén. A győri rakétások eddig elsősorban a hatvanas években kifejlesztett, 1970-es években rendszeresített, majd a 2000-s években digitalizált, továbbfejlesztett, szovjet eredetű KUB-rendszerrel oltalmazták hazánk egét, azonban most szó szerint ők is beléptek a XXI. századba, már ami a közepes hatótávolságú légvédelmi rendszert illeti. Mint minden új fegyver, a NASAMS is új megközelítést, gondolkodásmódot, harceljárások elsajátítását követeli meg a kezelőitől. A szó közvetlen és átvitt értelmében is rendszerváltás történik jelenleg a győri laktanyában. 

 Sok fontos lépés jelenti majd a szövetségesi kötelezettségeken túl az ország védelmére is képes Magyar Honvédség meg-, illetve újrateremtését.
Amikor a jobboldali magyar kormány a geopolitikai és gazdasági helyzetet figyelembe véve 2016 végén bejelentette az akkor már évek óta tervezés alatt lévő Zrínyi honvédelmi és haderőfejlesztési programot, azzal tulajdonképpen azt a realitást fogadta el és fogta fel elsőként az 1990 utáni kormányok közül, hogy a történelem nem ért véget, a világbéke nem jött el. Mindaz, ami a magyarságnak sajátjaként az előző század kataklizmái után megmaradt, annak hatékony, ha kell, tűzzel-vassal való megvédése sürgető, kiemelt nemzeti feladat. Ahogy magyar gyermekek nélkül, úgy elhivatott honvédek és az általuk kezelt korszerű fegyverek nélkül sincs tervezhető, biztos magyar jövő. Ez a két alap az, ami a XXI. században újrarendeződő világban a nemzeti megmaradást biztosíthatja.