Nem velünk kell megküzdenie. Hanem a jelenlegi helyzettel. Hogy véget ért a varázs, elillant a kegyelmi állapot. S nem csupán azért, mert elpártolt mellőlünk a szerencse. Rajtunk kívül álló okokból is. Nem verjük meg még egyszer Angliát oda-vissza, valószínűleg Németországot sem idegenben, Hollandiában is örülnünk kell majd a döntetlennek. Vérrel, verejtékkel kell majd küzdenünk, hogy ki ne essünk a Nemzetek Ligája A osztályából. S nem azért, mert már ne bíznánk a kapitányban vagy már ne szeretnénk a válogatottat, hanem mert ez a realitás, miként azt maga Rossi is rendre hangoztatja.

A 2024-es Európa-bajnokság mindenképpen korszakhatár a magyar válogatott és Marco Rossi életében is. Meg kell újulni, változtatni kell több mindenen. Hogy miként, nem az én dolgom, momentán Marco Rossinál alkalmasabb ember nem kell e feladatra. Egyetlen tanácsot adhatok: továbbra is forró szívvel, de hideg fejjel. Nem a láthatatlan ellenfeleket kell legyőzni a virtuális térben. Hanem a láthatókat a futballpályán.