Hála istennek lassan a múlt homályába vész a 2010 előtti balliberális ámokfutás, ám ténykedésüket így is nehéz elfelejteni. Főleg akkor, ha újra és újra emlékeztetnek arra, hogyan is „képviselnék” ők a magyar embereket.
A jövő héten szavaz az Országgyűlés a 2025-ös költségvetésről. Most tart az az időszak, amikor a különböző pártok benyújtják a módosító javaslataikat. Ezekből kiderül, hogy a baloldali indítványok új adók bevezetését is javasolják, amelyek összesen 820 milliárd forintos többletkiadást rónának a háztartásokra. Ráadásként minden pénzt elvennének a beruházásoktól, a vasútfejlesztésektől és az energiabiztonságot szavatoló paksi bővítéstől. Az ötletroham részeként a baloldal a társasági adó jelenlegi kilencszázalékos szintjét 25 százalékra emelné, ami mintegy ezermilliárd forintos terhet jelentene a hazai vállalkozásoknak.
A Pénzügyminisztérium kiszámolta: összesen 4600 milliárd forinttal borítanák fel a 2025-ös költségvetés egyensúlyát. A többszörösen levitézlett politikusok tesznek arról, hogy ellenzékben is bemutassák: ott folytatnák a kormányzást, ahol 2010-ben abba kellett hagyniuk.
Látótávolságon belülre került a 2024-es esztendő vége. Kár lenne tagadni, nehéz évet hagy maga mögött az ország. A gazdasági mozgásteret jelentősen szűkítette az orosz–ukrán háborúval és a kiéleződő kereskedelmi konfliktusokkal terhelt nemzetközi környezet. Ilyen körülmények között készült tavaly az idei, és most a jövő évi költségvetés is. Az Orbán-kormánynak – ahogy 2010-től egyetlenegyszer sem – mégsem jutott eszébe, hogy az emberek kizsebeléséből támassza meg a költségvetés egyensúlyát. Sőt, a családok támogatása minden évben kiemelt területnek számított. Ez még külföldről is látszik.
Októberben a The Wall Street Journal címlapos sztoriban ismertette a magyar modellt, amely esetében többet költenek a családra, mint a hadseregre. A cikk arra is felhívta a figyelmet, hogy két európai ország több forrást fordít erre a területre, mint szinte bármely más nemzet. Ez Magyarország és Norvégia. A magyar kormánynak a családpolitika nemzetstratégiai kérdés, amely a demográfiai kihívások kezelése mellett szorosan kötődik a munkaalapú társadalom megteremtéséhez. Ha például a kedvezményeket nem kötnénk munkavégzéshez, akkor a segélyalapú társadalom irányába lépnénk vissza.
Több mint harmincféle családtámogatási intézkedés érhető el hazánkban. Tegnapra is jutott egy jó hír: változik a babaváró támogatás igénylési korhatára. Így január 1-jétől azok a családok is igénybe tudják venni a lehetőséget, ahol a feleség életkora harmincöt év alatti.
Érdemes elmélyedni kicsit a számokban, hogy érzékeljük a nagyságrendeket. A 2025-ös költségvetés több mint 3750 milliárd forintot biztosít családtámogatásra. Ez 2800 milliárd forinttal több mint amennyit a legutolsó baloldali kormány idején készült büdzsé tartalmazott. Jövőre négyszer annyi pénz jut erre a területre, mint 2010-ben.
A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény, az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot. A támogatási rendszer – a 2011-es bevezetésétől 2025 végéig számolva – összesen mintegy 4400 milliárd forintot hagy a családoknál. A gazdasági akcióterv részeként a kormány ráadásul a gyermekek után járó kedvezményt két ütemben meg is duplázza. Olyan összegekről beszélünk, amelyeket halandó ember fel sem fog. Természetesen annak is jobban örülnénk, ha véget érne a szomszédunkban zajló háború. Talán nem hiú ábránd, hogy a következő év elhozza a várva várt békekötést is.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels.com)
