A kórházszövetség többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen válsághelyzetben a kórházvezetői állások teljes körű pályáztatását indokolatlannak és kockázatosnak tartják, s csak tovább fokozza a bizonytalanságot. Mostanra, mikor az ágazatban már másfél éve foglalkoznak a teljes magyar fekvőbeteg-ellátó rendszer vezetőinek ügyével, úgy tűnik, igazuk lett – jegyezte meg Rácz Jenő, utalva arra, hogy a kórházvezetői pályázatok egy része eredménytelen lett. Több pályázó azért nem nyerte el a vezetői posztot, mert időközben a kormány úgy döntött, hogy az egészségügy aktív vezetőinél érvényesítik a 62 éves nyugdíjkorhatárt.
Rácz Jenő ezzel kapcsolatban azt mondta: minden kormánynak joga van meghatározni a korhatárt, de az csak akkor nem diszkriminatív, ha az ágazaton belül és azon kívül is mindenkire érvényes. Hozzátette: ha a 62 éves korhatár alapján végigviszik a változtatásokat, a kórházszövetség legitimitása is megváltozik, így még az év végéig alapszabály-módosításra és tisztújításra lesz szükség.
Nyertesek és vesztesek nélkül
A XVI. Önkormányzati Egészségügyi Napok kongresszusán Szentes Tamás (Fidesz–KDNP) egészségügyi és szociális főpolgármester-helyettes előadásában azt mondta: az egészségügyi ágazatban „újfajta, adekvát ágazati jövőképre” lenne szükség, meg kellene fogalmazni, hogy hová szeretne a szakma eljutni. Ha van is ilyen ágazati vízió – tette hozzá –, azt nem ismeri. A főpolgármester-helyettes egyetértett a kórházszövetség elnökével abban, hogy a struktúraátalakításra szükség van, és eddig nem történt nagy átalakítás. Szentes Tamás szerint az egészségügyi átalakításnak a fővárosban egyelőre még nincsenek sem nyertesei, sem vesztesei.
