Így vagy az erről szóló júniusban megjelent szabályozást, vagy a határidőt kell módosítani, ameddig meg kell felelniük az intézményeknek a minimumfeltételeknek – tette hozzá az elnök.
Rácz Jenő az egészségügyi struktúra átalakításáról szólva, amelynek alapján július elseje óta új ellátási rend szerint működik a magyar egészségügy, azt mondta, az átalakítás nem volt radikális. Az egészségügyi ellátórendszer nem omlott össze, de nem javult az ellátás színvonala sem – tette hozzá. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: egyik pillanatról a másikra ez nem is volt várható, „ilyen csodák nincsenek”. A kórházszövetség elnöke szerint korrekciókra szükség lesz, de ezzel együtt az átalakítást folytatni kell.
Rácz hibának tartja a pályáztatást
Azt mondta: az eddigi változások szükségesek voltak, de nem voltak elégségesek az egészségügy problémáinak megoldására. Ráadásul voltak olyan intézkedések, „olyan hibák”, amelyeket nem lehet korrigálni, és nagyon sokba kerülnek az egészségügyi ellátórendszernek – emelte ki Rácz Jenő, aki szerint ilyen „hiba” volt például a kórházvezetői posztok megpályáztatása.
Összesen 1269 intézmény és egyéb szervezet egészségügyi célú fejlesztési programja valósult meg az Új Széchenyi Terv révén uniós támogatással – jelentette be augusztus 24-én Szócska Miklós Szegeden. A betegellátás színvonalát és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit javító fejlesztésekhez nyújtott támogatások összege megközelíti a 60 milliárd forintot.
Hamarosan felállhat a minőségügyi szakfőorvosi és szakterületi vezetői hálózat, amely az egészségügyi tevékenység minőségének értékeléséért, fejlesztéséért és a betegbiztonság szempontjainak érvényesítéséért felel majd. A nyugat-európai törekvésekkel összhangban van a kormány által indított Semmelweis-terv, amely a betegségek megelőzését helyezte középpontba.
Az Országgyűlés június 18-án fogadta el azt az egészségügyi salátatörvényt, amelynek legfőbb elemeként rögzítik a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelését. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke üdvözölte, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozók bérét is emelik a jövőben. Papp Magor szerint az egészségügyi dolgozók bérrendezése paradigmaváltás kezdetét jelentheti.
A kórházszövetség többször is felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen válsághelyzetben a kórházvezetői állások teljes körű pályáztatását indokolatlannak és kockázatosnak tartják, s csak tovább fokozza a bizonytalanságot. Mostanra, mikor az ágazatban már másfél éve foglalkoznak a teljes magyar fekvőbeteg-ellátó rendszer vezetőinek ügyével, úgy tűnik, igazuk lett – jegyezte meg Rácz Jenő, utalva arra, hogy a kórházvezetői pályázatok egy része eredménytelen lett. Több pályázó azért nem nyerte el a vezetői posztot, mert időközben a kormány úgy döntött, hogy az egészségügy aktív vezetőinél érvényesítik a 62 éves nyugdíjkorhatárt.
Rácz Jenő ezzel kapcsolatban azt mondta: minden kormánynak joga van meghatározni a korhatárt, de az csak akkor nem diszkriminatív, ha az ágazaton belül és azon kívül is mindenkire érvényes. Hozzátette: ha a 62 éves korhatár alapján végigviszik a változtatásokat, a kórházszövetség legitimitása is megváltozik, így még az év végéig alapszabály-módosításra és tisztújításra lesz szükség.
Nyertesek és vesztesek nélkül
A XVI. Önkormányzati Egészségügyi Napok kongresszusán Szentes Tamás (Fidesz–KDNP) egészségügyi és szociális főpolgármester-helyettes előadásában azt mondta: az egészségügyi ágazatban „újfajta, adekvát ágazati jövőképre” lenne szükség, meg kellene fogalmazni, hogy hová szeretne a szakma eljutni. Ha van is ilyen ágazati vízió – tette hozzá –, azt nem ismeri. A főpolgármester-helyettes egyetértett a kórházszövetség elnökével abban, hogy a struktúraátalakításra szükség van, és eddig nem történt nagy átalakítás. Szentes Tamás szerint az egészségügyi átalakításnak a fővárosban egyelőre még nincsenek sem nyertesei, sem vesztesei.
