A vörösiszapper elsőrendű vádlottja, Bakonyi Zoltán negyedik napja folytatta vallomásának felolvasását a Veszprémi Törvényszéken Szabó Györgyi büntetőtanácsa előtt. A vádirat megállapításaival kapcsolatban megjegyezte, hogy a csurgalékvízárok üzemszerűen, dugulásmentesen működött; de ha eldugult volna, szerinte annak sem lett volna hatása a katasztrófára. Részletesen felidézte, hogy az iszapömlés bekövetkezte után a Mal munkatársai közül ki kit hívott, mit mondott, és kijelentette, hogy az első percekben egyikük sem volt tisztában a vész nagyságával. Közlése szerint ő akkor szembesült azzal, amikor felfutott a X-es kazettára, s meglátta a kiszakadt sarkot; a látvány sokkhatásként érte.
A vezérigazgató azt mondta, utólag is úgy érzi, hogy helyesen cselekedett, amikor két munkatárssal a helyszínre ment, a többieket pedig a gyár leállítására utasította. Az elsőrendű vádlott cáfolta az ügyészség azon állítását, miszerint gyakorlatilag nem tettek semmit a segítségnyújtásért. Közölte: Devecserben megkérdezték a polgármestert, mit tehetnek, majd mivel munkát nem kaptak, visszamentek Kolontárra, hátha ott segíteni tudnak. A katasztrófavédelem azonban átvette az irányítást, ezért a Mal munkatársai inkább a sáncépítést kezdték el szervezni, illetve a rendőrségnek segítettek a szükséges iratok felkutatásában – tette hozzá Bakonyi Zoltán.
„Felkavart”
„A halálesetek híre mindegyikünket felkavart, meg is kérdezték, szükségünk van-e pszichológusra, de úgy éreztük, inkább a teendőkkel kell foglalkoznunk” – idézte fel a vezérigazgató. Felháborítónak nevezte, hogy azt feltételezik róluk: szándékosan nem vettek részt a kárelhárításban. Hosszan fejtegette, hogy a környezeti kár nem lett akkora, mint előre jelezték, így például a folyóvizekbe visszatértek az élőlények, sőt védett fajok is megjelentek, amelyek korábban nem voltak jelen a területen.
Abban egyetértett a váddal, hogy nem volt megfelelő a kazetta területének kiválasztása, de hozzátette: abban egy vádlott sem vett részt. A vezérigazgató megjegyezte: a vádlónak pontosítania kellene a vádat, amelynek a nagy hibája, hogy csak általánosságban utal a mulasztásokra. Bakonyi vallomásának utolsó részében vádlott-társainak munkáját, emberi jó tulajdonságait hosszan, külön-külön méltatta. A tárgyalás november 5-én Bakonyi Zoltán meghallgatásával folytatódik, akkor az elsőrendű vádlott a bíró kérdéseire válaszol.
Bakonyi állítja, nem elég szakmai a vádirat
Bakonyi a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper keddi tárgyalásán azt mondta, a vádirat nem elég szakmai. A Szabó Györgyi vezette büntetőtanács előtt úgy nyilatkozott, nem bűnös az ellene felhozott vádakban. Bakonyi Zoltán úgy fogalmazott: nehezen fogadja el, hogy a törvényszék nem az abszolút igazságról dönt, nem a katasztrófa okait keresi, hanem csak arról határoz, hogy a vádlottak bűnösek-e.
Ismert, a per hétfői tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken D. József, a Mal Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese, másodrendű vádlott azt mondta, előre nem látható, elháríthatatlan és kivédhetetlen volt a katasztrófa.
Háromezer oldalon cáfolják a szakértőket
A vörösiszap-katasztrófa büntetőügye szeptember 24-én kezdődött meg a Veszprémi Törvényszéken rendkívüli érdeklődés mellett. Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán nem ismerte el felelősségét, a vezérigazgatót védő Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke elmondta: háromezer oldalas szakértői jelentést tárnak a bíróság elé, hogy cáfolják a hatóságok által kirendelt szakértők véleményét.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
