Kemenes Csaba, a BKV jogi képviselője közölte: a cég polgárjogi igénye megegyezik a vádiratban szereplő vagyoni hátrány összegével, továbbá ezen összeg járulékos költségeit érvényesíti a vádlottakkal szemben. A közlekedési vállalat képviselője részletesen felolvasta a vádiratban szereplő, egyes vádlottak terhére felrótt összegeket. Kemenes Csaba hangsúlyozta: a törvényi tényállás lényege szerint aki másnak kárt okoz, köteles megtéríteni, és csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt. Ha a hatóság elmarasztalja a vádlottakat, az egyben azt is jelenti, hogy a polgárjogi igény jogos.
A Magyar Nemzet cikkei a témában:
• „Nokia-dobozban adtam át a pénzt Hagyónak” – interjú Balogh Zsolttal
• Hagyó felemelkedése és bukása
• „És Demszky Gábornak is voltak elképesztő kérései” – interjú Antal Attilával
• „Nyakó és felesége buszokat kért kölcsön” – beszélgetés Regőczi Miklóssal
Tagadott az első- és a harmadrendű vádlott
A tárgyaláson A. Attila harmadrendű vádlott reagált R. Miklós nyolcadrendű vádlott nyomozati szakban tett vallomására, melyet a bíróság felolvasott. Elmondta: nem mondott olyat, hogy H. Éva hatodrendű vádlott és Schmuck Andor – akit a nyolcadrendű vádlott Hagyó Miklós bizalmi emberének nevezett – követeléseit teljesíteni kell. Schmuck Andorral nem találkozott, csak a tévéből ismerte, tette hozzá. Hangsúlyozta: Lendvai Ildikó szocialista politikussal mint megválasztott országgyűlési képviselővel került kapcsolatba, találkoztak, de tőle hozzá semmilyen kérés nem érkezett.
Hagyó Miklós elsőrendű vádlott hosszan reagált a nyolcadrendű vádlott nyomozati szakban tett, őt terhelő vallomásaira. Hangsúlyozta, hogy azok nem felelnek meg a valóságnak.
Zár alatt maradnak a vagyonok
A Kecskeméti Törvényszék elutasította L. Ottó ötödrendű és Sz. Eleonóra tizennegyedrendű vádlott zár alatt lévő vagyonának zár alóli feloldását, melyet a védők indítványoztak. L. Ottó védője az összesen közel 27 millió forintot kitevő zár alatt lévő vagyontárgyak feloldását kérte. Sz. Eleonóra tizennegyedrendű vádlott védője pedig azt kérte, hogy védencének a folyószámlán levő, zár alá vett 45 millió forintjából annyit szabadítson fel a bíróság, amennyit – 8 millió forint körüli összeget – a kapott végkielégítés utáni adóra kifizetett más forrásból. Azt kérte továbbá, hogy a BKV Zrt.-től kapott utolsó havi munkabérére vonatkozóan is oldja fel a zár alá vételt a bíróság. Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró indoklásában kifejtette: csak akkor van lehetőség a zár alá vétel feloldásra, ha a két vádlott esetében az elrendelés oka részben vagy egészben megszűnt.
A bíróság egy esetben tett kivételt: az ötödrendű vádlott Mercedes–Benz személygépkocsiját feloldotta a zár alá vétel alól, mert az már a zár alá vételkor sem volt a vádlott tulajdonában.
Kiterjesztették volna a zár alá vételt
A bíróság szerint figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a BKV sértetti képviselője pontosítva és kifejezetten terjesztette elő polgárjogi igényét, és indítványozta a zár alá vétel elrendelését a vádlottak vagyonát érintően. Kemenes Csaba azt kérte, hogy ne csak az kerüljön zár alá, amit a nyomozás során kényszerintézkedés alá vontak, hanem növelje meg a bíróság a cég polgárjogi igényében szereplő összegig. A bíróság a sértetti képviselőnek ezt az indítványát elutasította.
A zár alá vett vagyonról kihirdetett döntést a vád képviselője tudomásul vette, a két vádlott és a sértetti képviselő a rájuk vonatkozó döntések ellen fellebbezést jelentett be. A zár alá vett vagyonról így a Szegedi Ítélőtábla dönt majd.
Hagyó-ügy: az MSZP és az SZDSZ kérését kellett teljesíteni
R. Miklós nyolcadrendű vádlott nyomozati szakban tett vallomása szerint a BKV Zrt. kommunikációs és közbeszerzési szerződéseinek megkötésénél, munkatársak felvételénél teljesíteni kellett az MSZP és az SZDSZ politikusainak a kérését – derült ki a Hagyó Miklós és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per legutóbbi tárgyalási napján felolvasott vallomásból.
Hagyó Miklóst bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezeléssel mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és zsarolással vádolják.
Tagad és tagad
Hagyó Miklós tagadta az ellene és társai ellen folyó per korábbi tárgyalásán a negyedrendű vádlott által a nyomozati szakban tett vallomások őt terhelő állításait a Kecskeméti Törvényszéken.
Nem először tett ilyet, a vallomások őt érintő részeit, október elején az Antal Attilának, a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. egykori vezérigazgatójának nyomozati szakban tett vallomását nevezte valótlanságnak, és közölte, hogy ő senkit nem utasított szerződéskötésre.
Ugyanakkor a BKV Zrt. egykori vezetői, Antal Attila és – a Hagyó Miklós miatt halálfélelmet érző – Balogh Zsolt indokoltnak ítélte a menedzserszerződések keretében kifizetett nagy összegű juttatásokat a Hagyó Miklós és társai ellen folyó per október 18-ai tárgyalási napján.
