Hagyó-per: mindig az MSZP és az SZDSZ kérését kellett teljesíteni

A nyolcadrendű vádlott vallomásából az derült ki, hogy MSZP-s és SZDSZ-es nyomás alatt kötötték meg BKV közbeszerzési szerződéseit.

R. Miklós 2007. január 7-től kommunikációs igazgatóként dolgozott a BKV Zrt.-nél, majd 2007 augusztusától kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes lett. Felolvasott vallomása szerint Antal Attila vezérigazgató kérésére 2007 augusztusában találkoznia kellett Schmuck Andorral, aki akkor Hagyó Miklós „bizalmi embere” volt. A találkozón Schmuck Andor bemutatta neki H. Évát – a per hatodrendű vádlottját –, akit alkalmazni kellett a BKV Zrt.-nél.

Lendvai Ildikó mondta meg, hogy kit kell alkalmazni

A felolvasott vallomás szerint Antal Attila közvetítette R. Miklósnak Lendvai Ildikó akkori szocialista országgyűlési képviselő kérését is, és a képviselő által patronált férfit fel kellett venni. A vezérigazgató utasítására S. Zoltánnal, egy kommunikációs cég vezetőjével is meg kellett állapodni.

A Magyar Nemzet cikkei a témában:

• „Nokia-dobozban adtam át a pénzt Hagyónak” – interjú Balogh Zsolttal

• Hagyó felemelkedése és bukása

• „És Demszky Gábornak is voltak elképesztő kérései” – interjú Antal Attilával

• „Nyakó és felesége buszokat kért kölcsön” – beszélgetés Regőczi Miklóssal

• „Halálfélelmem van tőled, Miklós” – mondta a rendőrségi jegyzőkönyv szerint Balogh Zsolt

A nyolcadrendű vádlott – aki korábban Székesfehérváron SZDSZ-es önkormányzati képviselő volt, majd Budapestre költözött – ismerte S. Zoltánt, mert korábban SZDSZ-es politikusok kampányában együtt dolgoztak. A megállapodást S. Zoltán cégével is megkötötték. A „lobbitevékenységért” megkötött szerződés összegét később felemelték, és a Lendvai Ildikó javaslatára szerződtetett férfi kapta meg az egyezség értelmében. R. Miklós felolvasott vallomása szerint az S. Zoltán cégével megkötött szerződésre semmi szüksége nem volt a BKV Zrt.-nek.

Lamperth munkatársát is meg kellett látogatni

A nyolcadrendű vádlottnak – nyomozati vallomása szerint – utasításra Lamperth Mónika akkori belügyminiszter közvetlen munkatársához is be kellett menni a minisztériumba. A kérésnek megfelelően egy minisztériumi vezető feleségét is alkalmazni kellett külső munkatársként a közlekedési vállalatnál.

A nyolcadrendű vádlott vallomásában hangsúlyozta: Antal Attila vezérigazgató többször emlékeztette arra, hogy amit a Hagyó-kabinet tagjai vagy az SZDSZ-es politikusok mondtak, azt végre kell hajtani, ellenkező esetben ellehetetleníthetik a cégnél, és elveszítheti az állását.

Nem volt választási lehetőség

R. Miklós szerint nem volt választási lehetőségük, mert ellehetetlenítették Antal Attilát is, aki „az SZDSZ utasításait nem volt hajlandó maradéktalanul érvényesíteni”. A bíróság által felolvasott jegyzőkönyvek szerint a nyolcadrendű vádlott a gyanúsítása miatt panasszal élt, de vallomásait minden egyes esetben ügyvédje jelenlétében, a törvényi előírásoknak megfelelően tette meg. Vallomásaiban nem általánosságokról beszélt a politikusok kéréseivel kapcsolatban, mert pontos időpontokról, nevekről és találkozási helyekről beszélt.

Az ügyészség visszautasítja a BKV-ügyben az egyik vádlott, Antal Attila, illetve egyes közszereplők által megfogalmazott vádakat, melyek szerint a nyomozás törvénysértő, az ötvenes éveket idéző módon zajlott – mondta Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője egy korábbi sajtótájékoztatóján.

Kommunikációs összecsapások folytak Demszky és Hagyó között: a cél az volt, hogy egymás embereit lejárassák – ez derült ki Mesterházy Ernő vallomásából.

A nyolcadrendű vádlott a nyomozati szakban tett vallomásáról azt állította a bíróság előtt, hogy „kihallgatói irányították”, azt lebegtették előtte, hogy „az a kivezető út, ha másokra vall”. R. Miklós állítása szerint a „megfelelési kényszer” miatt vallott vádlott-társaira.

Hasonló „élményekről” számolt be a nyomozati vallomásában az ügy negyedrendű vádlottja, Balogh Zsolt is. „Aki nem áll be a sorba, annak el kell vágni a torkát” – ilyen és ehhez hasonló utasításokat osztogatott Hagyó az alkalmazottaknak. Balogh is MSZP-s befolyásról vallott: a BKV a a szocialisták ellenőrzése alatt álló cég volt, akadt olyan vezető, akit Szili Katalin házelnök kérésére kellett felvenni.

Ismert, Balogh 2007. áprilistól dolgozott a BKV-nál, majd Antal Attila vezérigazgató távozása után 2008. február 20-a és augusztus 31-e között megbízott vezérigazgató volt. A negyedrendű vádlottat eddig tíz alkalommal hallgatták ki a nyomozati szakban. A felolvasott jegyzőkönyvek szerint minden alkalommal megerősítette korábban tett vallomását.

November 15-én jön a folytatás

Az ügyészség R. Miklós nyolcadrendű vádlottat folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint társtettest, valamint tízrendbeli, részben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolja. A per november 15-én folytatódik.

Tagad és tagad...

Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes tagadta az ellene és társai ellen folyó per korábbi tárgyalásán a negyedrendű vádlott által a nyomozati szakban tett vallomások őt terhelő állításait a Kecskeméti Törvényszéken.

Nem először tett ilyet, a vallomások őt érintő részeit, október elején az Antal Attilának, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Zrt. egykori vezérigazgatójának nyomozati szakban tett vallomását nevezte valótlanságnak, és közölte, hogy ő senkit nem utasított szerződéskötésre.

Ugyanakkor a BKV Zrt. egykori vezetői, Antal Attila és – a Hagyó Miklós miatt halálfélelmet érző – Balogh Zsolt indokoltnak ítélte a menedzserszerződések keretében kifizetett nagy összegű juttatásokat a Hagyó Miklós és társai ellen folyó per október 18-i tárgyalási napján.