A közoktatási rendszer szerkezeti és finanszírozási fenntarthatatlansága mellett a versenyképes tudás megszerzése miatt van szükség a köznevelés átfogó átalakítására – jelentette ki az ágazat helyzetéről szóló keddi országgyűlési vitanapon Balog Zoltán. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője vitaindító felszólalásában hangsúlyozta: mindenképpen változásra van szükség a köznevelésben, mert a rendszer „egyre gyengébb teljesítményt” nyújt, és a kikerülő diákokból hiányzik a versenyképes tudás. „Amíg sok pénzt ölünk a felzárkóztatásba, addig a jól teljesítő közép hiányzik a rendszerből” – fogalmazott a miniszter.
A változtatások másik oka szavai szerint a rendszer finanszírozhatatlansága és széttagoltsága, éppen ezért a kormány újragondolta az állami feladatmegosztást, miközben megpróbálja megszabadítani az önkormányzatokat az adósságállományuktól, amely jelentősen szűkítette eddig is az oktatás lehetőségeit.
A köznevelési törvény kijelöli az alapelveket
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár beszédében leszögezte: a tavaly decemberben elfogadott, köznevelésről szóló törvény kijelöli azokat az alapelveket, amelyek mentén a kormány irányítani akarja az iskolákat. Közlése szerint az a cél, hogy a rendszer olyan fiatalokat neveljen, akik tisztességes munkára épülő magyar társadalmat építenek majd.
Tárgyalnak a pedagógusokkal
A kormány kedden tárgyalóasztalhoz ül a pedagógusok sztrájkbizottságával az Emberi Erőforrások Minisztériumában, a kabinet a tárgyalásokra Balog Zoltánt jelölte ki. Balog egy hétfő reggeli rádióinterjúban arról beszélt, a kormány azért küzd, hogy a pedagógus-életpályamodell – amelynek része a fizetésemelés is – akár szeptembertől is beindulhasson, s ahhoz az átadás-átvétel szükséges.
Hoffmann Rózsa egyébként a Lánchíd Rádiónak múlt héten azt mondta, nagy valószínűséggel lesz pénz jövőre a pedagógusbér-emelésre. Mint az mno.hu megírta, az elhalasztott fizetésemelést a megmaradó bankadóból finanszírozhatja az Orbán-kormány.
Kiemelte: az előző kormány alatt – 2008-ban – jelentősen romlott az iskolák helyzete, mivel az akkori kormány 33 milliárd forintot vont el az oktatástól. Szerinte ennek az oka az is, hogy bár az MSZP-kormány az esélyegyenlőség megteremtését hirdette, a gyerekek közötti különbségek nem csökkentek, hiszen még mindig számít, hogy egy gyerek hová születik. Kiemelte azt is: azzal, hogy egyes önkormányzatok különböző módszerekkel próbáltak meg alkalmazkodni az előző kormányok intézkedéseihez, „az iskolarendszer egysége komoly repedéseket mutatott”.
A szakállamtitkár szerint az oktatási intézmények jövő évi állami tulajdonba kerülése egységesítést hoz a rendszerbe, valamint jelentősen nő a rendszer számonkérhetősége is.
Úton az egész napos iskola felé
Hoffmann Rózsa fontos lépésnek nevezte, hogy a rendszer elindul az egész napos iskola felé, hiszen az iskolák kötelesek lesznek délután 4-5 óráig foglalkoztatásokat tartani. Kiemelte a mindennapos testnevelés bevezetését is. Elmondta azt is, hogy visszaállítják majd a külső szakmai ellenőrzés eszközeként a tanfelügyeletet: a következő fél évben 50 iskolában próbálják ki a rendszert, majd ezt követően minden iskola kaphat önálló tanfelügyeletet.
A pedagógusok helyzetéről szólva Hoffmann Rózsa ismertette: a tanárok helyzete 2008 és 2010 között jelentősen romlott, a kormány céljai szerint azonban az életpályamodell bevezetésével előmeneteli rendszert biztosíthatnak számukra. Az életpályamodell másik elemével, a béremeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: „lát a kormány rá lehetőséget, hogy a következő tanév kezdetén a béremelésre is sor kerüljön”.
Pokorni: a tanuláshoz való társadalmi hozzájárulás sokszorosan megtérül
Pokorni Zoltán, a Fidesz vezérszónoka felszólalását arra alapozta, hogy minden tény a tanulás szükségességét támasztja alá, ugyanis minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál több lesz a jövedelme. A magasabb végzettségűek pedig több adót fizetnek, több GDP-t termelnek, egészségesebbek, tovább élnek, gyorsabban tudnak elhelyezkedni, körükben alacsonyabb a munkanélküliség – sorolta, megállapítva, hogy a magasabb végzettség jó az egyénnek, a gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt, a tanuláshoz való társadalmi hozzájárulás sokszorosan megtérül.
Lapozzon a cikk folytatásáért!
---- Hiller Orwellt emlegette ----
Sokszor hallani, hogy kevés a szakmunkás, a betanított munkás, rájuk lenne szükség, és nem a sok diplomás munkanélkülire: „ezekkel az állításokkal azonban sok a gond. Meglehetősen irracionális az a kívánság, hogy olyan fiatalokat foglalkoztassunk betanított vagy szakmunkásként, akik tudásuk alapján magasabban kvalifikált munkakört is képesek lennének beölteni”, ráadásul ma Magyarországon tömegesen áll rendelkezésre inaktív, de munkaképes korú ember, akiket megfelelő képzéssel alkalmassá lehetne tenni az említett munkakörök betöltésére – mondta a Fidesz alelnöke.
Biztosítják a köznevelési intézmények átadás-átvételének forrásait
Az oktatási államtitkárság még november 5-én közölte, a kormány biztosítja a köznevelési intézmények átadásának és átvételének lebonyolításához szükséges forrásokat, tárgyi, személyi feltételeket.
Hoffmann Rózsa november 7-én az Országgyűlésben azt mondta: az átadás-átvétel technikai szabályait rendezi a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslat. Az oktatási államtitkár hangsúlyozta: a gyerekek, a pedagógusok a folyamatból semmit nem fognak érezni.
Pokorni Zoltán kitért az iskolák állami fenntartásba vételére is, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett, kézenfekvő megoldás az olyan intézmények állami kézbevétele, amelyek esetében az önkormányzat csak alacsonyabb szintű szolgáltatást tud nyújtani, az átvétel ugyanis kiegyenlítheti a különbségeket.
Hiller Orwellt emlegette
Hiller István, az MSZP vezérszónoka, a volt oktatási miniszter az iskolák jövő évi állami fenntartásba kerüléséről úgy vélekedett: az államosítás teljesen előkészítetlen, az annak részleteit tárgyaló törvényt még el sem fogadta az Országgyűlés, vagyis a végrehajtására alig marad majd tíz munkanapnál több. Hiller István álláspontja szerint az oktatási kabinet Magyarországon eddig sohasem látott centralizációt valósít meg, soha nem volt ugyanis egy olyan nagy irányító intézet, mint a Klebelsberg-központ, amely az egész közoktatást ellenőrzi majd. Ez tanulmány lett volna Orwellnek is – jegyezte meg.
Olyan világra van szükség, amelyben az élet az érték
A KDNP vezérszónoka, Michl József filozófiai szemszögből közelítette meg a közoktatás kérdését, azt firtatva, hogy „milyen világot szeretnénk gyermekeinknek”. Azt mondta, olyan világra van szükség, amelyben az élet az érték. Szeretetre, erőszakmentességre, becsületes munkára, önzetlenségre, türelemre, igazságra, hitre, rendre épülő világot kell építeni – fogalmazott, szerinte ugyanis a világ mindig csak ezekből tudott megújulni.
Átgondoltabb megvalósítást szeretne a Jobbik
Dúró Dóra, a Jobbik egyik vezérszónoka azt mondta: pártja nem utasítja el, hogy növeljék az állami szerepvállalást az oktatásban, ugyanakkor szerintük egy ilyen nagyszabású átalakítást sokkal átgondoltabban kellene megvalósítani.
Hegedűs Lorántné, az ellenzéki párt másik vezérszónoka azt javasolta a kormánypártoknak és a kormánynak, fontolják meg az állami átvétel elhalasztását, hogy a tanárok felkészülhessenek egy ilyen életbevágó változtatásra.
Az LMP a társadalmi egyeztetést hiányolta
Osztolykán Ágnes, az LMP vezérszónoka a kormány oktatáspolitikáját bírálva többek között azt kritizálta, hogy társadalmi egyeztetés nélkül terjesztették az Országgyűlés elé a köznevelési törvényt, valamint 16 évre csökkentették a tankötelezettséget és három évre a szakképzés idejét.
A DK Hoffmann lemondását javasolja
Kolber István, a Demokratikus Koalícióhoz (DK) tartozó független képviselő azt mondta: pártja teljes csődnek tartja a kormány kétéves oktatáspolitikáját. Szerinte az lenne a megoldás, ha Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár távozna a posztjáról, felfüggesztenék az oktatási intézmények államosítását, és érdemi tárgyalásokba kezdenének a pedagógusok szakszervezeteivel a sztrájk elkerülése érdekében.
A Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok óriási forrásokat vontak ki az oktatásból
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az egy főre eső óvodai és közoktatási támogatások adatait összehasonlítva arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2002 és 2010 közötti MSZP-s, SZDSZ-es kormányok oktatási és pénzügyminiszterei, valamint miniszterelnökei, „Medgyessy Pétertől kezdve Gyurcsány Ferencen át Bajnai Gordonig bezárólag” óriási mennyiségű pénzt vontak ki a közoktatás finanszírozásából az önkormányzati rendszeren keresztül. Emiatt 2009–2010-re egy olyan igazságtalan helyzet alakult ki, amelyben a gazdagabb települések képesek voltak fenntartani az iskolákat, a kistelepülések és a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok azonban nem – tette hozzá.
Szerinte ezért volt szükség arra, hogy az állam – az oktatási rendszer önkormányzati fenntartásáról szóló 1990-es megállapodáshoz képest – most egy új megállapodást kössön az önkormányzatokkal.
