A tárcavezető a megbeszélésről tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a járási hivatalvezetők személyére már érkeznek a javaslatok a minisztériumba. Emlékeztetett arra, hogy a közigazgatási reform a minisztériumok számának csökkentésével kezdődött, majd folytatódott az eddigieknél hatékonyabb, olcsóbb államigazgatási szintek, a kormányhivatalok felállításával, s befejeződik január elsejével, amikor a járási hivatalok megkezdik működésüket. A jövő év vége felé nagyarányú informatikai képzést és fejlesztést követően a kormányablakok az ország 300 pontján biztosítanak egyszerűbb, átláthatóbb szolgáltatást – jelentette ki.
Idén január elsejétől fél évig nyitott egyeztetésekkel próbálták elérni, hogy egyetlen térség se érezze sértve magát a járási körzetek és központok kialakításakor – tekintett vissza a miniszter. Tájékoztatása szerint 2763 önkormányzattal kellett konszenzusos megállapodást kötni a járásokról. Közülük eggyel csak azért nem sikerült aláírni az egyezséget, mert se polgármester, se alpolgármester nincs a településen, egy önkormányzat október 31-éig nem akart együttműködni, de november első napjaiban már hajlandó volt.
Szeged azért nem írta alá az együttműködést, mert a szocialista polgármester nem ért egyet a járási rendszerrel – mondta, hozzátéve: 2762 az eggyel szemben nem rossz arány, másrészt sajnálatos, ha valaki pártpolitikai ügyet csinál kormányzati politikai, közigazgatási kérdésből. Rögzítette: a közigazgatási reform jövő év végig lezárul, 2014-ben jobb, versenyképesebb lesz a közigazgatás Magyarországon.
Bizalmat szavazott a piac
Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a magyar gazdaság állapotáról és az önkormányzati adósságrendezésről tájékoztatta az értekezlet résztvevőit. Úgy fogalmazott, hogy a kettőt a bizalom kapcsolja össze. Véleménye szerint az Európai Unió országjelentése után úgy tűnik, a piac is bizalmat szavaz a kormányzatnak. Egy hitelminősítő leminősítette Magyarországot, de a forint árfolyama meg sem rezdült, kedden a monetáris tanács döntésére is erősödéssel reagált a magyar fizetőeszköz, két napja, a valutaalap képviselőjének nyilatkozata után, miszerint nem zajlanak hivatalos tárgyalások Magyarországgal, ismét erősödött a forint – mutatott rá Varga.
Szerinte ez azt jelenti, hogy a piac értékeli az egyensúlyjavító és pénzügyi stabilizáló intézkedéseket. Ezt a pozíciót kell megőrizni – tette hozzá. Az IMF-tárgyalásokról azt mondta: folytatják a tárgyalásokat, mert szüksége van rá hazánknak, de az IMF-hitel nélkül is finanszírozható az ország.
„Nincs trükk”
Az önkormányzati adósságrendezésről szólva hangsúlyozta: az állam úgy vesz át adósságokat, hogy nincs mögötte trükk. „Átvesszük az adósságot, de azt szeretnénk elérni, hogy ez az adósság ne termelődjön újjá, ezért bizonyos fékeket építünk be a rendszerbe” – jelentette ki.
Mihalovics Péter, a veszprémi önkormányzat fideszes frakcióvezetője, országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón emlékeztetett: 2006 óta rendszeresen konzultálnak a megyei közgyűlések, megyei jogú városok a fővárosi kerületek fideszes frakcióvezetőivel, hogy a kormányzati döntésekről helyben is értesüljenek.
Miért nem beszélnek egymással?
A tárgyalások kapcsán érdemesnek tartották megjegyezni, hogy míg az Európai Bizottság a hiány minden áron való három százalék alatt tartását tartja elsődleges feladatának, addig az IMF a növekedést sürgeti, ami a deficit növekedésével járna. Könnyen lehet, hogy a két félnek inkább egymással kellene egyeztetnie, mielőtt megfogalmazzák a javaslataikat.
Rogán bízik a folytatásban
Rogán Antal szerint jól működik Magyarország immunrendszere. A politikus őszintén reménykedett az IMF-megállapodásban, nem akar jegybankelnök lenni, de nem értene egyet azzal sem, hogy Simor András maradjon az MNB elnöke. A Fidesz frakcióvezetője a szombati Népszabadságnak adott interjút.
Az IMF folytatja az eszmecserét a magyar kormánnyal, de jelenleg nem folynak hivatalos tárgyalások – jelentette ki csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatóján Gerry Rice, a valutaalap külkapcsolatokért felelős igazgatója.
Lehet az az eredmény, ha nincs megállapodás
November 27-én Varga Mihály, a magyar tárgyalódelegáció vezetője a Nemzeti Közigazgatási Egyetemen tartott előadásában kifejtette: lehet olyan helyzet, hogy meg tudunk állapodni, de az nem olyan megállapodás, amellyel jól jár a magyar lakosság. Lehet, hogy az az eredmény, ha nincs egyezség – tette hozzá. Elmondta: a kormány szerint nem befolyásolja érdemben az ország megítélését, hogy születik-e megállapodás vagy sem.
Varga még korábban azt mondta: a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió meg fogja várni a 2013. évi költségvetés elfogadását, s ezt követően, decemberben lehet újabb fejlemény a jelenlegi tárgyalási szakaszban. A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter egyben elmondta: kicsi a valószínűsége annak, hogy idén hitelmegállapodás szülessen.
A kormány történelmi sikere
A miniszterelnök szerint az EU országjelentése közvetlenül arról is szól, hogy Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán. Orbán Viktor azonban – mint azt november 16-án a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta – továbbra is megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal és az unióval.
Ismert, november 7-én az Európai Bizottság azt közölte: három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány. Az EB-bejelentés egyébként az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat.
Eltelt egy év, és időközben nem a magyar álláspont vagy az IMF, hanem a külgazdasági környezet változott. Kedvező irányú fordulat következett be: újraindultak a pénznyomdák az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, a pénzügyi könnyítési programok hatása szinte azonnal érvényesült. Az Európai Központi Bank ugyan kivárta az utolsó pillanatot, de végül beadta a derekát, és elkezdte felvásárolni a bajba jutott euróövezeti országok állampapírjait. Így enyhült a Dél-Európára nehezedő nyomás, amely időt adott az átalakítási programok kidolgozására.
origo.hu
Schmidt Mária: Ne fogadjuk el, amit a fősodor lenyomna a torkunkon
