Pénteken alaptörvény-ellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság (Ab) a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését. Ennek értelmében tehát 2014-ben biztosan nem lesz regisztráció. Rogán Antal, fideszes frakcióvezető ugyanis úgy reagált az Ab döntésére: a kormánypártoknak meglett volna a kétharmados többségük, hogy módosítsák az alaptörvényt, és biztosítsák a regisztráció alkotmányos védelmét. – Az erő azonban nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kívánt tőlünk – nyilatkozta a politikus, aki leszögezte azt is: egy esetleges alkotmánymódosítás elhúzódó politikai és jogi vitákat, bizonytalanságot eredményezne, a választók körében pedig a zűrzavar érzését keltheti a parlamenti voksolás előtt.
Rogán kifejtette: minden részletkérdésben tanulmányozni fogják az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva februárra dolgozzák ki végleges normaszöveg-javaslatukat. Kiemelte: a Fidesz–KDNP kormány a XXI. század kihívásainak megfelelni képes választási rendszert hozott létre, melynek többek között az az előnye, hogy az egyfordulós és olcsóbb lesz, feleakkora költségekkel, mint az eddigiek. Az ellenzék üdvözölte az Ab pénteki döntését.
Februártól jön a kisebb számla
Fónagy János államtitkár pénteken arról számolt be: már a januári fogyasztásról kiállított számlán érezni fogják az emberek a kormány által 2013. január elsejével végrehajtott lakossági rezsiköltség-csökkentés hatásait. Ismert, hogy a kormány 2012 decemberében döntött arról, hogy a villamos energia, a földgáz és a távfűtés lakossági árát 2013. január elsejétől 10 százalékkal csökkenti, ez mintegy 4 millió háztartást érint. Ilyen intézkedésre 22 év óta nem volt példa. Az államtitkár közölte azt is: vizsgálják a víz és a szemétszállítás díjának mérséklési lehetőségét is.
Tízezreket takaríthatnak meg
Rogán csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, hogy a rezsidíjcsökkentés pozitív gazdasági hatásaként, mérséklődik az infláció és az ennek nyomán emelkednek a reálbérek. A rezsicsökkentés sikerességét a politikus azzal magyarázta, hogy a legtöbb energiaszolgáltató közzétette tarifáit, amiből az látszik, hogy idén a gáz- és az áramszolgáltatók lakossági ügyfeleinél érvényesül a tízszázalékos árcsökkentés. Az EDF Démász pénteken már tudatta: a kormányzati szándéknak megfelelően 2013. január 1-jétől 10 százalékkal csökken a villamosenergia-szolgáltatás ára. Az NGM pedig azt közölte: a rezsicsökkentéssel a kkv-k terhei sem nőnek.
Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere, akit a héten neveztek ki az árcsökkentést felügyelő munkacsoport élére lapunknak nyilatkozva többek között arról beszélt: Csepelen egy átlagos panellakás esetében a január elsejétől érvényben lévő 10 százalékos rezsicsökkentés évente 40 ezer forinttal többet hagy majd az adott család pénztárcájában. Németh szombaton azt közölte: már hétfőn új miniszteri rendelet születhet arról, hogy a gázszolgáltatókhoz hasonlóan az áramszolgáltatóknak is kötelező legyen új számlákat kiállítaniuk, ha jogszabályi változás történt az árképzésben.
Folytatódhat a rezsicsökkentés
A Magyar Hírlap csütörtökön közölt információi alapján úgy tűnik, nem egyedi intézkedésről van szó a rezsicsökkentés esetében. A lap arról írt, hogy tavasszal további 10 százalékkal csökkenthetnek a rezsidíjak. Az értesülést sem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, sem Rogán Antal nem kívánta megerősíteni vagy cáfolni. Ennek kapcsán a Pénzcentrum.hu arra hívta föl a figyelmet, hogy Lázár János a január 1-jétől érvényes árváltozás hivatalos bejelentésekor több százezer forintos rezsiköltség-csökkenésről beszélt.
Fél évszázad legátfogóbb reformja
A héten elkezdték működésüket az új járási hivatalok. Pénteken Navracsics Tibor Gyomaendrődön méltatta a rendszer előnyeit. A politikus hangsúlyozta: a járások hagyományos egységei a magyar közigazgatásnak, amelyeknek mai formájukban ötvözniük kell a korszerűséget a tradíciókkal. A miniszter szerdán Zalaegerszegen úgy fogalmazott: bő fél évszázad legmélyebb és legátfogóbb reformja teljesedik ki Magyarországon a járási rendszer kialakításával. Ismert, január elsejével újjáalakultaka járási hivatalok. Vidéken 175, a fővárosban 23 kerületi hivatal látja el mától a megyeinél alacsonyabb szintű államigazgatási feladatokat.
Célba vette az alaptörvényt az ellenzék
A héten sor került a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 választói mozgalom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért képviselői közötti első egyeztetésre. A szocialista Bárándy Gergely sikeresnek ítélte a találkozót, melyen közjogi kérdésekről volt szó. Az Együtt 2014 a „jogállam helyreállításának” programjával és egy alternatív alkotmánytervezettel indult a tárgyalásokra, amelyről az LMP és a 4K! is távol maradt. A megjelentek egy új alkotmány szükségességéről állapodtak meg. Az egyeztetést összegző, az újságíróknak kiosztott dokumentumban hangsúlyozták, hogy haladéktalanul olyan alkotmányszintű szabályozást kell alkotni, amelynek legfontosabb üzenete a társadalmi, szociális, gazdasági és jogbiztonság.
„El a kezekkel”
A Fidesz az ellenzéki gyűlést úgy értékelte: másfél év „megrendezett bújócskázása” után újra összeállt a régi csapat, „Gyurcsány, Bajnai, Mesterházy elővette a Bárándy család által összerakott közjogi csomagot”. Selmeczi Gabriella szóvivő szerint az ellenzéki egyeztetésen részt vevő szervezetek hallgatnak igazi szándékukról, a bankadó eltörléséről. A Civil Összefogás Fórum csütörtökön reagált az ellenzéki szervezetek terveire. Közleményükben emlékeztettek arra, hogy az alkotmány elfogadása előtt széles körű társadalmi egyeztetés folyt, amiben a szervezet támogatói és szakbizottsága is részt vett, illetve írásban is kifejtette véleményét, s tudomásuk szerint még legalább száz civil szervezet tette ugyanezt. Mint fogalmaztak: az alaptörvény jogi, politikai és társadalmi értelemben is legitim, ezért „el a kezekkel az alkotmánytól, alaptörvénytől”.
Ennyi volt?
A hét végének közeledtével azonban úgy tűnik, máris léket kapott az ellenzéki együttműködés. Az MSZP frakcióvezető-helyettese szombati sajtótájékoztatóján bejelentette: gazdaságpolitikai kérdések egyeztetésével folytatják a közös munkát az ellenzéki pártok és mozgalmak kedden. Az Együtt 2014 képviselői azonban korábban arról beszéltek, hogy a közjogi kérdések lezárultáig nem tárgyalnak gazdasági kérdésekről. Józsa István ennek kapcsán azt mondta: sajnálja, hogy Bajnaiék nem lesznek ott, de később is bekapcsolódhatnak. Az LMP szombaton közleményben tudatta, hogy a párt Országos Választmánya pénteki ülésén határozatban erősítette meg, az ökopárt nem kíván részt venni az MSZP által indított Szövetség a változásért címet viselő kezdeményezésben.
