Rendhagyó március 15-én vagyunk túl, az országban uralkodó ítéletidő rányomta a bélyegét az ünnepre, a szabadtéri rendezvények elmaradtak, a péntek – ahogy Áder János köztársasági elnök fogalmazott – a cselekvés napja lett. Az államfő nem mondott ünnepi beszédet a Múzeumkertben, az operatív törzsnél tett látogatását követően köszönetet mondott a tűzoltóknak, a rendőröknek, a katonáknak és a katasztrófavédelmi dolgozóknak a munkájukért.
A kormányfő a kialakult helyzettel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján szintén megköszönte a mentésben részt vevők áldozatkészségét és szolidaritását, és a bajban lévőket arra kérte, hogy tartsanak ki. Orbán Viktor pénteken tért haza Brüsszelből, ahol részt vett a tagállamok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján. Orbán az eredeti tervek szerint sem mondott volna idehaza ünnepi beszédet, a kormányfő még csütörtökön március 15-e alkalmából az M1 Híradójának úgy fogalmazott: Magyarországot támadások érték, ezért úgy látta jónak, hogy hazai ünneplés helyett az európai uniós csúcstalálkozón képviseli az ország érdekeit. A kormányfő közölte: ha az ország érdeke azt szolgálja, meg kell egyezni, ha viszont nem szolgálja, akkor nem kell megegyezni. Ünnepi üdvözletében pedig azt írta: régen voltunk ilyen közel ahhoz, hogy a magyarság céljait megvalósítsuk, a magyar szabadságot kiteljesítsük határokon belül és kívül.
Orbán csütörtök este elmondta azt is: a rezsicsökkentés, a gazdasági átalakítások és az alkotmánymódosítás miatt támadások érték Magyarországot, ő pedig nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy megfutamodik a viták elől. Angela Merkel német kancellárnak írt levelében hangsúlyozta: hazánk és a kormány a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja az európai normákat és az Európai Unió alapszerződését, az Országgyűlés pedig nem fogadott el egyetlen olyan törvényt sem, amely sértené ezeket az értékeket. Az alaptörvény negyedik módosítása azonban téma volt Brüsszelben, ahogy azt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is megerősítette. José Manuel Barroso azt közölte, hogy az általa elnökölt Európai Bizottság vizsgálja a módosítást.
A parlament hétfőn fogadta el az alaptörvény eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A döntés nyomán a jövőben az alkotmány alapozza meg a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét. Az alaptörvény módosítása egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni. Áder szerdán jelezte: aláírja a Magyarország alaptörvényének negyedik módosítására vonatkozó törvényt. A Századvég 2013 márciusában készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a lakosság döntő többsége egyetért az alaptörvény felsorolt módosításaival.
Az alaptörvény mellett a rezsicsökkentés volt a másik fő téma a héten. Még hétfőn derült ki, hogy a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon. Orbán Viktor a parlamentben botrányosnak minősítette a döntést. Kósa Lajos és Rogán Antal még aznap bejelentette: a Fidesz aláírásgyűjtést indít, hogy támogatást kérjen a családoktól a rezsicsökkentési program megvédéséhez. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közleményekben hangsúlyozta, hogy kiállnak a kormány rezsicsökkentési tervei mellett.
Egy szerdán beterjesztett javaslat értelmében törvénybe foglalná a Fidesz a július 1-jével érvénybe lépő tízszázalékos rezsicsökkentést. A jogszabály a már január 1-jével elrendelt tízszázalékos gáz-, villany- és távhőár-csökkentési kötelezettséget is rögzítené. Mint azt lapunk megírta, a hazai gáz- és áramszolgáltatók együttesen 42,9 milliárd forintnyi hasznot vágtak zsebre 2011-ben. Magyarországon volt a második legmagasabb a lakossági villamos áram és a lakossági gáz árszintje. Ezek a tények markánsan alátámasztják a rezsicsökkentés szükségességét, mely a parlament csütörtöki döntése értelmében újabb védelmet kapott. A rendkívüli ülésen átalakították és rendeletalkotási joggal ruházták fel az energiahivatalt. A jogszabály alapján létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amely az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait látja el.
Kivételes sürgős eljárást követően már kedden elfogadta a parlament azt a hétfőn tárgyalt kormányzati előterjesztést, amely megtiltja az ágazati és egyéb különadók fogyasztókra terhelését az áram- és földgázszolgáltató vállalatoknak. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára hétfőn a javaslat kapcsán elmondta, megengedhetetlen, hogy a szolgáltatók jelentős hasznuk ellenére is ezzel a gyakorlattal éltek. Hangsúlyozta, a kormány azt szeretné, hogy az érintett cégek busás hasznukból fedezzék többletterheiket, ne pedig a fogyasztói árak emeléséből.
Orbán Viktor kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságpolitikai fórumán értékelte a kormány eddigi lépéseit, illetve beszélt a jövőbeni tervekről is. A kormányfő szerint a magyar bankrendszernek legalább 50 százalékban hazai tulajdonúnak kell lennie, illetve jóval a 8-10 százalékos kamatszint alatt kell lehetővé tenni a hitelfelvételt. Orbán kiemelte: még a legindulatosabb ellenfeleik sem vitatkoznak azzal (sem külföldön, sem belföldön), hogy 2014-ben lesz hazánkban növekedés. A vita arról zajlik, hogy már idén lesz-e. A 2013-as költségvetés 0,7-0,9 százalékos növekedéssel számol, Orbán – szavai szerint – nagyon csalódott lenne, ha ezt a prognózist nem sikerülne felülmúlni. Ha az első félév számai úgy alakulnak, már júliustól újabb munkahelyvédelmi akciótervet vezethet be a kormány. Ugyanitt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy továbbra is a legfontosabb kérdés a növekedés beindítása.
Varga hétfői bemutatkozó sajtótájékoztatóján arról beszélt: a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetése a stabilitást, a kiszámíthatóságot és a bizalomerősítést tekinti munkája alapjának. Ezeknek a külföldi befektetők, a gazdasági szereplők és a közvélemény felé kell irányulniuk. A nemzetgazdasági miniszter három elvet sorolt fel, melyek alapján irányítani fogja a minisztériumot: nyitottság, párbeszéd és együttműködés.
A kormányzati munka mellett az ellenzék részéről sem maradtunk hírek nélkül. Kiderült: Mesterházy Attila hétfőn párttársaival, Molnár Zsolttal és Velez Árpáddal úszni volt, miközben a parlamentben a szocialisták az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakoztak. A pártból egyedül Tóbiás József szólalt fel Orbán Viktor beszédére reagálva, de napirend előtti felszólalását visszavonta.
