Gyurcsány nem bírja Bajnaiék teszetoszaságát

Gyűrűző trafikügy és Laborc–Portik-botrány volt a két meghatározó belpolitikai momentum a héten. Az ellenzék nem maradt adós egy kis május elsejei üzengetéssel.

„A dohányfogyasztáson nagyon sokan jól keresnek, ezt kell igazságosabban szétosztani: a multik hasznát akarjuk a kis- és a középvállalkozók között jobban elosztani” – jelentette ki Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió reggeli műsorában a dohányboltpályázatokkal kapcsolatban. A miniszterelnök szerint a trafiktörvénynél abból indultak ki, hogy hazánkban 35 ezer ember hal meg évente a dohányzás következtében. Az eladást így ellenőrizhető mederbe kell terelni, hogy ezt a népegészségügyi problémát vissza lehessen szorítani. A kormány célja, hogy ötezer helynél többön ne lehessen dohányt venni, de jelenleg 44 ezer eladóhely van. A kormányfő közölte azt is: akik korábban trafikot működtettek főállásban és nem nyertek, velük külön kell foglalkozni, „ez becsületbeli ügy”.

A héten azonban komoly csörte bontakozott ki a kérdésben. Április 30-án az MSZP Tolnai megyei szervezete és a Jobbik is az ügyészséghez fordult a trafikpályázatok elbírálása miatt, miután Hadházy Ákos fideszes önkormányzati képviselő egy interjújában azt állította, hogy Szekszárdon politikai egyeztetésen véleményezték a trafikpályázaton induló jelöltek listáját a helyi kormánypárti képviselők. A nyerteseknek még április 26-án azt üzente Mesterházy Attila, az MSZP elnöke: ne tervezzenek hosszú távra, mert az MSZP 2014-es választási győzelme esetén el fogják veszíteni a koncessziós jogukat, a szocialisták ugyanis új, átlátható pályázatot írnak ki a trafikok üzemeltetésére. Ezzel szemben a valóság az, hogy a parlamenti ellenzékhez szorosan kötődő személyek is jócskán nyertek dohány-kiskereskedelmi koncessziókat.

Az mno.hu szedte csokorba először azokat a baloldali kötődésű embereket, akik nyertek a trafikpályázaton. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke kiemelte: nem volt politikai orientáció a dohányboltokra kiírt pályázatok nyerteseinek kiválasztásnál, mint mondta: több száz baloldali kötődésű ember nyert, és „nyilvánvaló jobbikos kötődésű” trafiknyertesek is vannak tucatjával. Április 29-én Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója leszögezte: a pályáztatás mindenben megfelel a törvényeknek, július elsejétől pedig beindul a nemzeti dohányboltok új rendszere. Eközben a Miniszterelnökséget vezető Lázár János (Fidesz) szintén kifejtette: a kormány célja 2010 óta az, hogy kevesebb helyen lehessen cigarettázni és nehezebben lehessen hozzájutni a dohánytermékekhez.

A héten tovább gyűrűzött a Laborc Sándor, volt NBH-vezető és Portik Tamás 2008-as találkozói kapcsán kirobbant botrány. A múlt héten nyilvánosságra hozott hangfelvételek leiratai után szerdán egy olyan három évvel ezelőtti rendőrségi dokumentumot mutattak be, amelyből az derül ki, hogy a Kósa Lajos elleni 2010-es lejárató kampány mögött Portik Tamás állhat. Egy akkori videóban ugyanis Debrecen polgármesterét vesztegetéssel vádolták. A videón szereplő férfi a rendőrségen elmondta azt is, hogy a felvétel az V. kerületi Galamb utca 4-es számú ház egyik lakásában készült. A lakást korábban Portik Tamás fiának egyik cége bérelte, a vállalkozás fő tevékenysége videofelvételek készítése volt. A nyilatkozó férfi 2003-ban került a céghez, és hét év munkaviszony után állt kamera elé, így ez – az MSZP korábbi állításával szemben – bizonyítja, hogy a felvétel 2010-ben készült, így lehet a Labor–Portik-találkozók folyománya.

Az első Orbán-kabinet titokminisztere, a fideszes Demeter Ervin szerint a Gyurcsány-kormány idején „üzemszerűen” használták politikai és alvilági célokra a titkosszolgálatokat, így a Portik–Laborc-ügy, Laborc Sándor szövetkezése Portik Tamással sem „félrelépés” volt. Kósa Lajos csütörtök reggel kijelentette, hogy „politikai bűnözők vannak a szocialisták között”, s amíg ezt az MSZP nem tisztázza, addig nem lehet demokratikus és normális pártnak tekinteni. „Egy demokratikus országban nincs helye az MSZP-nek.”

A Hír TV információi szerint Portik Tamás fia nevére volt bejegyezve az a Generálmédia nevű cég, amely több más hírportál és közösségi oldal üzemeltetése mellett a Juj.hu kiadója is. Ez volt az az internetes oldal, amely 2007-ben kirobbantotta a Zsanett-ügyet. Emlékezetes, hogy a fiatal nő nemi erőszakkal vádolt meg öt rendőrt, ami miatt annak idején egyszerre lemondott az országos és a budapesti rendőrfőkapitány is. Később a közlekedési járőröket felmentették.

Arról egyébként már kedden döntött az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága, hogy a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állítanak fel. Laborcot pénteken egy másik ügyben jogosulatlan információgyűjtés miatt elmarasztalta a Fővárosi Ítélőtábla. A Magyar Nemzet és a Heti Válasz 2011 őszén számolt be arról, hogy az előző kormányzati ciklusban a titkosszolgálat adatokat gyűjthetett Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről. A Heti Válasz azt írta, az elhárítás egyik volt felső vezetője Ovi és Bajusz nevű mappákba mentette a vélhetően a kormányfőről és a házelnökről gyűjtött információkat.

A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa tavaly júliusban részben felmentette, részben elítélte első fokon meghozott, nem jogerős ítéletében Laborcot, akit két társával együtt magántitok jogosulatlan megismerése, továbbá annak kísérlete miatt pénzbüntetésre ítélték. A bíróság ugyanakkor felmentette az NBH volt vezetőjét a többrendbeli hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés vádja alól. Az ítélőtábla mostani döntésével a felmentő ítéleteket az összes vádlott esetében helybenhagyta, Laborcot az ötből négy vádpont alól felmentették. Az elmarasztó ítéletnél a Fővárosi Ítélőtábla a minősítést magántitok jogosulatlan megismeréséről jogosulatlan információgyűjtésre változtatta, a pénzbüntetést pedig fenntartotta.

Mesterházy Attila, az MSZP elnökének közlése szerint szeptemberig eldől, hogy ki lesz a „demokratikus ellenzék” 2014-es választási szövetségének a vezéralakja. Az ellenzéki oldalon tolongó vezérek május elsején sem maradtak adósak néhány magvas gondolattal, és nem csak a választóknak, egymásnak is üzengettek. A Mesterházy-Bajnai szövetségbe betörni kívánó Gyurcsány Ferenc beszédében hangsúlyozta, hogy a demokratikus összefogásban szükség van Bokrosra, Kunczére, Fodorra, a szocdemekre, Schmuck Andorra, a szakszervezetekre és a civilekre is. Gyurcsány azt üzente Bajnainak, hogy ha nem lesz együttműködés, akkor ezentúl hívják magukat „Külön 2014”-nek. Az ellenzéket teszetoszának nevezte, majd azt mondta: „Hogyha sokáig kergetőzünk két fiatal barátommal, akkor valamelyikük biztosan miniszterelnök-jelölt lesz, de Orbán marad a miniszterelnök.”

Mesterházy Attila pedig azt szajkózta, hogy atomjaira kell zúzni a centrális-orbáni erőket, és egy teljesen új rendszert kell felépíteni. Az országjáró Bajnai Gordon volt miniszterelnök arról beszélt, hogy saját gyártású házi válság van Magyarországon. A múlt hétvégi forródrótról szóló Mesterházy–Bajnai-megállapodáskor nem derült ki, hogy ki lehet az ellenzéki tömörülés vezéralakja, Bajnai pedig – a DK-vezér folyamatos üzengetései ellenére – Gyurcsány szerepét illetően immár sokadszorra kitérő jellegű választ adott, mondván: először a két legnagyobb támogatottságú pártnak kell egyezségre jutnia.