Egy esztendővel később egy újabb aspektusát bírálta a kontinentális gazdaságpolitikának: visszafizethetetlen tartozásokról beszélt, ami miatt „szükségszerű a régi világ összeomlása”. Aláhúzta, sok ország fedezet nélküli hitelekből állította magát hamis fejlődési pályára, az adósság visszafizetését pedig felelőtlenül a jövőre bízzák. Ismert, az államadósság 80 százalék fölötti szintjét a második Orbán-kormánynak sikerült a lélektani határ alá szorítania úgy, hogy közben folyamatosan törleszti az IMF-nek a Gyurcsány–Bajnai-korszakban felvett hiteleket.
A kétharmados „forradalom” szerinte válasz volt arra a kérdésre, hogy a magyarok elszenvedői akarnak-e lenni a folyamatoknak, vagy cselekedni akarnak-e. Beszélt a már bevezetett kettős állampolgárság intézményéről a nagy számú erdélyi hallgatóság előtt, illetve az új alaptörvényről, az alakuló új közteher-viselési szisztémáról és a demográfiai folyamatok megállításáról is. Szónoklata végén azt vizionálta, a gazdasági fejlődés európai motorja hazánk térsége lesz, ezért kell erőket összpontosítani az újraiparosításba, konkrétan egy európai termelési központba.
Tavaly kétszer is beszélt a Tusványoson Orbán, ugyanis válaszolt a hallgatóság kérdéseire a hagyományos előadást követően. Keményen bírálta Brüsszelt, amiért a csirkeketrecek méretével és a disznóólakba telepített játékokkal töltenek fontos heteket, miközben a munkanélküliség égeti a talpuk alatt a talajt.
